Narancsos-mákos muffin

Egy keverőtálba öntögettem a por alakú összetevőket, és elkevertem őket:

• 1 bögre zabpehely (nagy szemű)
• 1 bögre teljes kiőrlésű búzaliszt
• 3 evőkanál egész mák
• 2 evőkanál finomítatlan nádcukor (ízlés szerint lehet több)
• 1 narancs reszelt héja
• 1 csipet só
• 1 teáskanál őrölt fahéj
• ½ teáskanál őrölt szegfűszeg
• 2 teáskanál sütőpor
• 1 teáskanál szódabikarbóna

Hozzáadtam a folyékonyakat is, és újból elkevertem:

• 1 narancs kifacsart leve és rostjai a facsaróból (kb. 1 dl)
• 1 kis pohár (175 g) natúr joghurt
• 1 teáskanál vanília kivonat
• 3 evőkanál étolaj

(A narancs méretétől és lédússágától függ, hogy kell-e igazítani az állagon a végén - szükség esetén egy kis liszt, illetve víz hozzáadásával állítanám be a sűrűséget.)

Kikent muffinforma mélyedéseibe kanalaztam, és megszórtam a tetejüket egy kis barnacukorral (1 teáskanálnyi fogyott a 12 darabra összesen). (Nagyon szépen rápirul, és frissen igen feldobja - másnapra viszont ragacsosra olvad rajta, így ha nem friss fogyasztásra szánom elsősorban, akkor ezt elhagyom.) Nálam 180 fokon 25 perc alatt sült meg, előmelegítés nélkül (de a tűpróba a biztos).

Ezt a receptet már Siccikénél is kinéztem, aztán a Vegavarázs oldalon láttam nemrég ismét. Kicsit riasztott a rengeteg féle hozzávaló, de végülis nem bántam meg, hogy – némi átalakítással ugyan – kipróbáltam. Mondjuk ez az ízvilág inkább a télhez és a karácsonyhoz kapcsolódik nálam, de most van az a pont, amikor a normális, hazai gyümölcsök hiányában kénytelen vagyok a jobbacskának ítélt déligyümölcsökkel beérni.