Zabpelyhes babfasírt egyben sütve (vegán)

Életem első egyben sült fasírtja, ami annyira ízletes lett, hogy adott esetben mindenevőknek is nyugodt szívvel feltálalnám. Pedig még véletlenül sem húsból van, sőt, a klasszikus húsutánzatokat és extra alapanyagokat is kerülöm. Ehhez az ételhez akár egy jobb kínálatú közértből is beszerezhetünk mindent, és minimális konyhai gyakorlattal is bátran nekifoghatunk az elkészítésének - talán ezért sikerült nekem is ilyen jól már elsőre? :)

Egy zacskó ki tudja, milyen régi szárazbab akadt a kezembe a minap. Emlékeim szerint legjobb esetben is tavalyelőtt vehettem a piacon, de szerencsére sem moly, sem zsizsik nem tette még tönkre. Legfeljebb ha nagyon régi, akkor már nem fő meg normálisan, hiába hagyom akármeddig a tűzön. Úgy gondoltam, hogy további rakosgatás és elfelejtés helyett inkább gyorsan a végére járok, ehető-e még. Tetemes mennyiség volt (2,5 bögre), de nem apróztam: beáztattam, majd megfőztem mindet. Közben pedig ötleteltem, hogy mit is készítenék belőle, ha netán jó lenne. Végül állagra is, ízre is felülmúlta a várakozásaimat, úgyhogy meg is valósíthattam belőle pár dolgot.

A Főkóstoló kérése az volt, hogy sok-sok babpástétom legyen. Lett is - mindből! (Villa helyett ezúttal nekiengedtem a botmixert.) Persze tudtam én, hogy egy életre megunnánk, ha tényleg pástétomként ennénk meg mindet, de úgy voltam vele, hogy ezt megelőzendő, még idejében továbbalakítom a Főkóstoló által szintén nagyon kedvelt műfajjá, nevezetesen fasírttá. Az ilyen többlépcsős, megfőzzük, majd megsütjük típusú ételeknek ugyanis egyetlen módon van létjogosultsága nálam: maradékfelhasználás keretében. Amúgy hozzá nem fognék kifejezetten csak ezért főzőcskézni az alkotóelemeket, eltöltve egy csomó időt és összekoszolva egy csomó edényt, hogy előkészítsem a belevaló egy kis ezt meg egy kis azt. Először falatkákat akartam sütni a masszából, de lett volna vagy négy tepsivel, amit azért már elég hosszadalmas megsütni, és így nyáron egyáltalán nem igénylem a mellékes konyhafűtést ekkora mennyiségben. Így végül inkább az egyben sült, szeletelhető forma mellett döntöttem - a két öreg őzgerincforma befér egyszerre a sütőbe, és végre már használom is őket valamire, nem csak a helyet foglalják a konyhaszekrényben. Szép és finom is lett, szerintem kifejezetten jót tett az ízének a hozzáadott zab, meg így a gabona + hüvelyes kombináció is megvan, ami a komplett fehérjebevitel szempontjából előnyös.

Zabpelyhes babfasírt egyben sütve

(vegán recept)

Hozzávalók 2 őzgerincformába
1,5 bögre szárazbabból készített babpástétom, 1 tepsi borban sült krumpli leve (alkalmi maradékfelhasználás volt - ennek hiányában víz meg fűszer és esetleg egy kis olaj), 1,5 bögre zabpehely, kb. 1,5 dl zabkorpa, 2 marék szezámmag, kevés (nem hidrogénezett) margarin vagy olaj a forma kikenéséhez.

Elkészítése
A zabpelyhet állandó kevergetés mellett megfőzzük a fűszeres lében, majd a tűzről levéve összekeverjük a babpástétommal. Annyi zabkorpát keverünk hozzá, hogy egy jól formázható, nem túl kemény massza legyen belőle. A sütőformákat kibéleljük margarinos sütőpapírral, megszórjuk szezámmaggal, és rázogatással eloszlatjuk benne. Belekanalazzuk a fasírtmasszát, és kanállal elsimítjuk a tetejét. 200 fokon kb. 40 percig sütjük, előmelegítés nélkül. Akkor jó, amikor vékony kéreg sült rá és a széleken elvált a formától. Deszkára vagy tálcára borítjuk, majd lehúzzuk róla a sütőpapírt. Langyosan már szeletelhető, bár kihűlve sokkal szebben megy ez. Adhatjuk párolt zöldséghez vagy főzelékhez feltétnek, tehetjük hidegtálra saláta mellé, vagy akár szendvicsbe is. (Én most újkrumplit pároltam hozzá, a többit pedig kenyérrel és friss zöldségekkel fogyasztottuk el, illetve csak úgy magában is el-eltűnt pár szelet belőle...)

Tipp
Ha kevesebbet készítünk, akkor kis pogácsáknak érdemes megsütni, szintén sütőben.