![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiy65Hjtzmfl5tkHjp0usxEJIp3r88TidxMNkbbVvDqEq6cnlQdGNLRiHHtvN_Pd4Y2vGYJSiuWt8zSdMmduKYy2__ovAxNHDRy0bAak68RN5HC5H9V9op8NA_BZBxC6xuUYYYy-m3T0R6r/s320/dinszteltkrumpli_500.jpg)
Közepes méretű újkrumplikat alaposan megmostam, lecsepegtettem (ízlés szerint meg is lehet hámozni, én a vékony héjú krumplikat még nem új korukban sem szoktam), és késsel kb. 2-3 mm-es szeletekre vágtam. Tányéron, csomójára "mértem ki" az 1 bőséges adagot. Vastag aljú, mély teflonserpenyőben kevés olívaolajat melegítettem, majd ráraktam a feldarabolt krumplit, és időnként átkeverve addig pirítottam, míg némi színt kaptak a szeletek. Ekkor öntöttem rá pár kortynyi fehérbort (tetszés szerint vizet is lehet, bár szerintem a bor kellemes plusz aromát ad neki), enyhén sóztam, lefedtem, és kis lángon a krumpli megpuhulásáig (és a lé elfogytáig) pároltam tovább. Közben összevágtam 1 kis csokor friss petrezselyemzöldet (de más zöldfűszerrel is ki fogom próbálni: majorannával, kaporral, tárkonnyal, kakukkfűvel, ... - egyszerre persze csak egyfélével). A krumpli alatt elzártam a tüzet, hozzáadtam a petrezselyemzöldet és rázogatással elkevertem, óvatosan, hogy lehetőleg ne törjenek össze a szeletek. Én főételként ettem, de köretnek is jó lehet.
A kiinduló receptet Kaldeneker György oldalán olvastam. (A hivatkozott cikkben szereplő többi újkrumpli-variáció között is van kedvemre való, alkalomadtán majd sort kerítek rá.) Az uborkagyalus szeletelést is kipróbáltam, de úgy túl vékony lett, meg a végeket is elég nehéz volt feldarabolni.
Idő: kb. 20 perc
Pénz: kb. 50 Forint / adag
Alapvetően hazaiból, az olívaolaj kivételével.
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVYUQXY-DPtJYlHbrkbL21jbE8pAWG8tN1phIB28nRgaY5q-TnRI-0RBDATfghaXe5F4QHQd_8hN3FBbpe0GE-bGc3lThgec74j8GGDjCkDKifDut_lLsld2JdkN3wQI6kjJHeLwvd9DsT/s200/dulmina_signo.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése