Néha sajnos úgy járok, hogy bekristályosodik nálam a méz. De tudom, hogy erre csak a jó méz képes, a hamis nem, úgyhogy nem sorscsapásként élem meg a dolgot. (Azt meg, hogy a méz eredeti, már az illatáról tudom, no meg legtöbbször személyesen a termelőtől vesszük családilag.) S mivel én natúr iszom a teát, nem fogy el bele az ilyen méz.
A kiolvasztásnál ugye a problémát a kíméletes melegítés jelenti, hogy lehetőleg ne menjen tönkre minden hasznos tartalma. Arról ugyan sokfélét lehet olvasni, hogy ez pontosan milyen hőmérsékleten következik be, úgy kb. 40 és 70 fok között. Csakhogy nagyon kis melegítéstől nem szűnik meg minden kristály, így utána hamar visszaköt az egész.
Én vízfürdőbe szoktam tenni az üveget, és érzéssel melegítem, majd a vízben hagyom kihűlni (bevallom, nem mindig sikerül eltalálni a kellő mértéket, van, hogy a méz egy része továbbra is kristályos marad). Az így visszanyert mézet pedig leginkább süteményekbe szoktam felhasználni, ahol éri még nagyobb hőhatás is ennél. Friss fogyasztásra vagy teljesen hőkezelés-mentes ételekbe pedig megy az a méz, aminek még nem volt ideje bekristályosodni.
Nemrégiben különösen jól sikerült a kiolvasztási akció egy rég nem használt edény segítségével. Hivatalosan tejforraló ez a fazék, bár én arra sose használtam. Dupla fala van, az oldalán pedig egy lyuk, ahol használat előtt vizet kell tölteni bele, és rácsavarni egy kis kupakot. Amikor az a víz felforrt, akkor fütyülő hangot ad. Így a fazék tartalma az aljánál sem kap több hőt a gázlángtól, és nem is tud túlmelegedni. Ebbe állítottam bele a mézes üveget, és amellé is öntöttem annyi vizet, hogy az üveg ne ússzon meg (a pontos mennyiség nyilván a benne lévő kristályos méz tömegétől függ). Az egészet lefedtem, fütyülésig melegítettem, majd hagytam kihűlni. Ennyi melegítés elég volt ahhoz, hogy a fél üvegnyi vegyes mézem ismét folyós legyen mind.
5 megjegyzés:
erröl a tejforraló edényröl még sosem hallottam. biztos fel lehet még más jóra is használni, pl. csoki felolvasztására? te hol vetted?
Évekkel ezelőtt egy százforintos boltban vettem, de úgy rémlik, hogy egyszer a Tesco-ban is láttam már hasonlót.
Igazából minden olyasmire jó, aminél fontos, hogy sehol se melegedjen túl. Csokiolvasztáson kívül valamikor madártejet is készítettem benne, meg egyszer valami főzős vaníliakrémet. Aztán valahogy elsüllyedt - mostanáig :)
Az a gyanúm, hogy a mikró nem véletlenül maradt ki a lehetőségek közül.Én használom, főként egy-egy adag étel melegítésére. A mézet és a csokoládét is ebben szoktam olvasztani.
Valóban, egy időben mikróban is próbálkoztam ilyesmivel - alacsony fokozaton, viszonylag hosszan melegítve egész jó eredményt lehet elérni. Viszont jó ideje már egyáltalán nem használok mikrót, és fura dolog lett volna így adni hozzá a tippet :)
Én meg cumisüveg melegítőt használok, mert az maximum 37 fokra melegíti a vizet, ami a biztonságos hőfok tartományban van, ahol a méz anyagai még nem égnek meg. Egy akkora lekváros üvegbe teszem át a mézet, amelyik belefér a cumisüveg melegítőbe, és bekapcsolom, majd addig hagyom, míg az összes kristály eltűnik az üvegből. Nem is kell rá figyelni, hogy nehogy túlmelegedjen.
Megjegyzés küldése