Tojásos lecsó franciásan

A pizza készítésekor kimaradt padlizsán- és cukkinivégek felhasználásán töprengve először a sült zöldséges penne jutott eszembe, de mivel nemrég volt spagetti nyers paradicsommal, nem igazán lelkesedtem a tésztáért. Így végül a jó öreg tojásos lecsó alapját készítettem el a francia lecsó mintájára, csak kisebb darabokra vágtam a zöldségeket, és a paradicsomot nem sütöttem bele, hanem díszítésként raktam rá. Ezúttal a tojást nem külön vertem fel, hanem egyszerűen ráütöttem az összesütögetett zöldségekre, és falapáttal párszor átkevertem, míg szilárdult. A végeredményen nem látszott az újítás, viszont az eggyel kevesebb mosatlan tányér és villa határozottan tetszett! Máskor is alkalmazni fogom ezt a kis trükköt.

Könnyű nyári tízperces műfaj: Tojásos lecsó

Gyerekkoromban gyakran készült otthon valami hasonló, bár akkoriban én ennek annyira nem örültem. Kipiszkálgattam belőle nemcsak a hagymát, hanem a paprikát is, és leginkább a tojásdarabokat voltam csak hajlandó megenni. Vagy még azt sem. És vártam nagyon, hogy egyszer majd én főzhessek, és azt, amit én akarok, úgy, ahogy én akarom. Meg főleg ahogy sikerül - sietett mindig hozzátenni anyukám.

Ma reggel a következőt sikerült összehoznom a tojásos lecsó emlékéből kiindulva:

Felkarikáztam két paprikát, ügyelve rá, hogy a csutkáját ne vágjam bele. Kevés olívaolajat forrósítottam egy serpenyőben, majd rádobtam a paprikát, és időnként megkeverve, immár mrsékelt lángon kicsit megpuhítottam. Közben apró cikkekre vágtam egy paradicsomot, majd ez is ment a serpenyőbe. Addig pirultak így együtt, míg felvertem két tojást egy csipetnyi sóval, meg kimentem egy kis zöldfűszerért a kertbe. Visszatérve ráöntöttem a tojást, majd időnként megkeverve addig sütöttem, amíg megszilárdult. A tányéron még rátépkedtem a zöldfűszert, majd jóízűen elfogyasztottam. (1 személyes adag)

Megjegyzések:
1. Nem érdemes sokáig pirítani a zöldségeket, mert egyrészt az állaguk bánja, másrészt az összesodródott paradicsomhéj erősen rontja a kész étel élvezeti értékét.
2. Néha úgy is készítem, hogy a tojás ráöntése előtt felkockázott sajtot (füstölttel a legfinomabb) is rakok a zöldségekhez, és így sütöm meg. Esetleg ha van bontott tejföl, akkor egy-két teáskanálnyit teszek belőle a tojásba. (Most viszont valahogy nem kívántam semmilyen tejterméket, így ezek kimaradtak.)

Lecsós tészta

Pénteki vacsora, a "minden maradékot bele" mottó jegyében. A szombat meg a vasárnap a piacolós nap, így pénteken abból gazdálkodom, ami még maradt az előző heti szerzeményekből: jelen esetben 5 paprika és 3 kis paradicsom. Aztán akadt még a hűtőben úgy 10 dekányi füstölt sajt, meg tojás is.

Akár tojásos lecsót is készíthettem volna, de valami tartalmasabbra vágytam, és mivel kenyér épp nem volt itthon, bele kellett építeni ezt a tartalmat. Elsőnek a rizses lecsó ugrott be, bár én nem szeretem különösebben, ráadásul a barna rizs amúgy is soká adja meg magát (nagyon éhes voltam már, meg kizárt dolog, hogy én annyi ideig főzzem ezt). Így lett inkább tészta - barna fusilli, mert az árválkodott ott egy kevés egy zacskó alján.

Feltettem a főzővizet, s közben felszeleteltem a paprikát meg a paradicsomot, és lereszeltem a sajtot. A felforrt vizet sóztam, beleöntöttem a tésztát, újraforráskor elzártam a lefedett fazék alatt a lángot. Mély sütőtálban kevés olívaolajon megsütögettem a paprikát, de csak annyira, hogy azért még roppanós maradjon. A végén hozzádobtam a felcikkezett paradicsomot. Ütöttem rá két tojást, de nem kevertem össze azonnal, meg nem is folyamatosan, hogy nagyobb darabok is legyenek benne. Hozzáadtam az időközben al dente állagúvá vált, leszűrt tésztát, összekevertem, majd ment hozzá a sajt is. Addig melegítettem, míg a tojás megszilárdult, a sajt meg egy kicsit megolvadt. Jó lett volna még rá egy kis zöldfűszer, mondjuk petrezselyemzöld, de sötét volt meg az eső is esett, úgyhogy inkább nem zarándokoltam ki a kertbe érte.

Ha több zöldség és kevesebb tészta lett volna, akkor a rizses lecsó mintájára tésztás lecsónak is nevezhettem volna, így inkább maradtam a lecsós tészta megjelölésnél. Kipróbálom majd más arányokkal is, amíg tart a lecsószezon...