2010. március 23., kedd

Komposztkinyerés és -felhasználás

A tavaly telepített virágok csodálása mellett nagyobb szabású kerti munkákra is sor került a hétvégén. A legfőbb pont a tavaly tavasszal feltöltött komposztáló tartalmának átrostálása volt, hogy aztán a kinyert komposztot szét lehessen osztani a különféle régi és új növények között.

Két komposztálóm van, így az éretlen részeket nem kell ki-be rakosgatni, egyszerűen csak átrakom őket a másik kalodába, miután levettem mindkettőnek az érintett végét (mindössze drótok tartják, hogy ezt egyszerűen meg lehessen tenni). A nagyon éretlen részeket közvetlenül villázom át, a többit pedig közben átengedem a rostán. A finomabb részekhez lapát kell, mert ez nem kapaszkodik úgy össze, hogy ne hulljon ki a vasvilla ágai között. A rostán gereblyével célszerű mozgatni az anyagot.

A teljes átmozgatásra azért van szükség, mert az érett részek a halom belsejében és alján vannak, a széleken és fönt egy 20-30 centiméternyi réteg egyáltalán nem jó.

A többit is át kell rostálni, mert a nagyobb, vagy egyszerűen csak nehezebben lebomló anyagú daraboknak nem elég egy év. A lehetőségekhez képest persze igyekszem mindent összeaprítani, de bizonyos esetekben ez akkora többletmunka lenne, hogy inkább a lassabb lebomlást választom (ahogy elnéztem, két év még ezeknek is elég volt).

A rosta egy merev fém rácsra drótozott műanyag háló (a rács valamikor az azóta kicserélt ajtón volt, a drótok villanyszerelési hulladékok, a hálót meg gazdaboltban lehet beszerezni). A fennakadt részek szintén repetáznak, alul pedig szépen gyűlik az érett komposzt. Most a közel 2 köbméternyi tartalomnak valamivel több, mint a fele bizonyult jónak. A konyhai hulladék és a papír teljesen elérett, valamint a gyomlált/vágott fű, a falevelek és a vékony gallyak nagy része is. Amiknek még egy év kell, azok főleg vastagabb gallyak, bizonyos fajta falevelek, valamint az örökzöld növények (tuja, fenyő) hulladékai.

A kinyert komposztból most az alábbiakra futotta:

  • tápkockák a palántaneveléshez
  • virágládákban lévő föld cseréje
  • korábban ültetett fák, bokrok tápanyagutánpótlása
  • új növények beültetésénél talajjavítás
  • tartalékolás későbbre, hogy szükség esetén legyen kéznél jó föld, pl. virágok átültetéséhez, további növények telepítéséhez, stb.
A kert tavaszi takarításakor összegyűjtött levelek, gallyak, stb. szintén az éretlen (pontosabban félérett) halmot növelik majd. Valamennyire össze is tömörítem (némi taposással), de az érés során sokkal jelentősebben csökken majd a térfogata (kb. felére összeesik magától). Ha fér, akkor könnyen bomló dolgok (pl. konyhai hulladék, lágyszárú fűfélék) még a nyár folyamán is kerülhetnek a tetejére, utána viszont már békén hagyom, és inkább a most kiürített komposztálóban folytatom a gyűjtést, hiszen ennek már nem elég az idő a lebomláshoz tavaszig (így kevesebbet kell majd átrakni). Nagy szárazság esetén időnként meglocsolom a halmot (bármilyen használt, de természetesen csakis tisztítószer-mentes víz mehet rá alkalomadtán), amúgy semmi teendő nincs vele egész évben. Jövő tavasszal aztán felcserélődnek a szerepek, és a másik komposztálóból nyerem ki ugyanilyen módon a növények éves betevőjét.

A konyhai hulladék túlnyomó része mellett az összes kerti hulladékot is elnyeli és hasznosítja a komposztálás, és ennek köszönhetően nem csak szemeteszsákra, de virágföldre és egyéb növénytápokra sem kell költeni.

A kezdetekről itt írtam korábban: Komposztálás

0 megjegyzés:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails