2010. március 31., szerda

Diós-zabpelyhes keksz

Harmonikus ízű, omlós keksz, vendégvárónak, tea mellé, vagy "csak úgy":


Egy nagy tálban gőz fölött megolvasztottam 7,5 dkg mézet, majd levéve hozzászeleteltem 10 dkg vajat, és megvártam, míg elolvad.

Közben egy serpenyőben megpirítottam 3 marék (10 dkg) diót, állandóan rázogatva, hogy ne égjen meg. Pár perc alatt kész is volt. Hűlni hagytam, majd nagyjából ledörzsöltem a héját. A kiválogatott diódarabokat egy nagy deszkára halmoztam, és késsel összevagdostam valamennyire.

Hozzáadtam a mézes-vajas keverékhez, meg került még bele 10 dkg apró zabpehely, 20 dkg Graham liszt, 1 teáskanál szódabikarbóna és 1 teáskanál fahéj. Mivel nagyon nem akart formázható lenni, kapott még egy kis folyadékot, nevezetesen 1 evőkanál rumot (kellemes plusz ízt adott neki, mint utóbb kiderült).

Így kézben már összeállt gombóccá, de még mindig nagyon esett szét a kilapításkor, úgyhogy beraktam egy kicsit a hűtőbe "önkritikát gyakorolni" (hátha összefagyna, vagy valami...). Előtte két másik fajta keksznyomós kekszet készítettem, annak seperc alatt megvolt a formázása, azért is esett rosszul ez a nehezített kézi molyolás. Közben kitaláltam, hogy nem egyesével fogom formázni, hanem inkább henger alakban hűtöm keményre, és egyszerűen felszeletelem (mint ezt és rokonait). Így is lett (két rövidebb hengert csináltam, így könnyebb volt kezelni), s mivel közben a másik két keksz már rég kész lett és hűlőben volt a sütő, ezt eltettem inkább másnapra.

Jó volt az elképzelés, reggel könnyedén tudtam 5-6 mm vastag szeleteket vágni belőle egy éles késsel. Szilikon sütőlappal bélelt tepsire sorakoztattam, és 175 fokon 15 perc alatt megsütöttem (amikor láthatóan kezd pirulni a teteje is, akkor van kész), majd a tepsin hagytam egy kicsit hűlni, csak utána szedtem le. Kb. 5 cm átmérőjű korongokból 53 db lett.

Nagyon jól összeillik benne a pirított dió, a fahéj és a rum, ráadásul kellemes, omlós állagú, feledteti az elkészítés során felmerült nehézségeket (legközelebb meg helyből így indulok neki a formázásnak). Bár most ez nem aktuális, szerintem a karácsonyi hangulathoz is illik - igaz, húsvétra meg gyakran a kedvenc karácsonyi sütikből van nálam ismétlés.

A kiinduló receptet Biankánál olvastam, a szándékos és a némileg kényszerű átalakítások után ez lett belőle.

Idő: kb. 10 perc az összeállítás + egy éjszaka hűtés (de akár egy óra is elég lehet) + kb. 10 perc a szeletelés és fél óra a sütés (két tepsire fér rá mind)
Pénz: kb. 400 Forint a fenti mennyiség
Hazai alapanyagokból, a fahéj és a rum kivételével.

Újabb jácint nyílt ki, ezúttal a rózsaszín. Húsvétra teljes lehet a sorozat a lilával.


2 megjegyzés:

Pocak Panna írta...

Szia!

Ez jó ötlet, hogy kekszbe tenni a diót! Ki fogom próbálni mindenképp, mert úgyis sok van itthon! :-) Nagyon gusztusos!

Bianka írta...

Örülök, hogy ízlett. Szerintem nekem azért állt össze, mert forron raktam hozzá a már előre tört és pirított diót,amitől a margarin még jobban folyósá vált. Nagyon jól néz ki, amit készítettél és a rum az egy plusz aróma ami feldobta az amúgy is isteni kekszet :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails