Vajon párolt újkrumpli

Már a télen összegyűjtöttem jópár ígéretes újkrumplis receptet, hogy amint lesz megfelelő alapanyag, kipróbálhassam őket. Ahogy aztán beindult az újkrumpli-szezon, valahogy már nem is volt annyira vonzó sem a vízben megfőzés utáni pirítás, sem a sütőben való sütögetés. Hiszen ilyen melegben kétszer is meggondolom, hogy bekapcsoljam-e egyáltalán a tűzhelyet (főleg a sütőt, ami még kikapcsolás után is ontja a hőt rendesen), s ha már igen, akkor is a lehető legszükségesebb időre csak.

Hogyan lehet hát csökkenteni a főzési/sütési időt? Például úgy, hogy kisebb darabok legyenek. Mondjuk mert felvágtam a krumplikat. Vagy mert eleve aprók voltak. Én vagyok az, aki méret szerint nemigen válogat a piacon: ha megkérdezik, akkor is azt mondom, hogy vegyesen kérem a krumplit, mert majd az adott ételhez itthon kiválogatom belőle a megfelelő darabokat. De nemrég olyan szerencsém volt, hogy sikerült eleve apró krumplit vennem. Ma meg megsütöttem annak is a legapraját (legfeljebb 2-3 centi átmérőjű példányokat - más talán ezt kidobja, én meg örülök, ha sikerül hozzájutni :)

Így előkészítéssel együtt röpke negyed óra alatt meglett a következő étel:

A kis krumplikat alaposan megmostam, a hámozástól viszont eltekintettem. Egy lefedhető serpenyőben kevés vajat olvasztottam, majd rádobtam a lecsepegtetett krumplikat. Fedő alatt puhára pároltam, közben időnként rázogatással átkevertem. (Ezért jó, hogy egész krumplik, mert így jól forognak. Meg persze csak annyit célszerű egyszerre betenni, ami kényelmesen elfér egy rétegben az edény alján). Az se baj, ha valamelyik oldalát picit odakapja, és enyhén barna lesz. Egy nagyobbacska darabot villára szúrva állapítottam meg, hogy elkészült-e már. A tűzről levéve picit megsóztam és majoránnát tépkedtem rá (tulajdonképp szinte bármilyen zöldfűszerrel működik), majd rázogatva összekevertem, és egy tányérra öntve tálaltam.