Nos, bevallom, kicsit alakítottam rajta, de elrontani így se sikerült :) Kihagytam a cukrot, mert úgy gondoltam, hogy a pohárnyi mazsola is elég lesz bele (közben azért kóstolással ellenőriztem az elképzelést), meg a citromot, mert a rebarbarától és a narancstól már elegendően savasnak éreztem. Almalé nem volt itthon, így narancslével helyettesítettem.
Tehát ahogy én készítettem:Egy nagy lábasba összeöntögettem a következőket:
4 pohár felkockázott rebarbara
2 pohár meghámozott, felkockázott alma
1 pohár mazsola
1 pohár 100%-os cukrozatlan narancslé
fél-fél teáskanál őrölt fahéj, őrölt szegfűszeg, reszelt szerecsendió
csipet só
Alágyújtottam, és időnként megkeverve kb. fél óráig főztem. A végén kellett jobban odafigyelni, amikor már elfőtte a levét és eléggé besűrűsödött, hogy ne kapjon oda az alja.
Közben előkészítettem az üvegeket: elmosogattam és kiforráztam őket, a fedelük belsejébe pedig celofánt vágtam (savas tartalom esetén mindig szoktam, mert így nem rozsdásodik el olyan hamar a fedő belseje).
Aztán kifiléztem 1 narancsot, felkockáztam, hozzáadtam a fővő masszához, és még pár percig főztem. Egy kellemesen fűszeres, lekvár állagú szósz lett belőle. Az almakockák nem mentek mind szét, és a mazsolaszemek is felismerhetőek maradtak.
Forrón üvegekbe kanalaztam, lezártam, fejreállítottam néhány percre (így tartósító nélkül eláll), majd egy plédbe csavarva félreraktam kihűlni.
A maradékot azon frissiben palacsintába töltve elfogyasztottam (finom volt!), és közben azon gondolkodtam, hogy alkalomadtán jó lenne még egy adagot csinálni... Avagy ajándékba sem kutya egy ilyen különlegesség :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése