2011. augusztus 31., szerda

Lecsó, szerintünk (vegán)

Egy piszkozat három héttel ezelőttről. Na igen, így sem siettük el az idei első lecsót, de ugye a megfelelő minőségű és árú alapanyagok szezonját ki kell várni (addig meg azt élvezni, aminek éppen akkor van a szezonja). Azóta már többször volt ismétlés, meg üvegbe is tettünk el, meg még fogunk is. Mert lecsóból sosem elég!


Végre már elég olcsó a friss, kiskerti, napérlelte paprika és paradicsom a piacon, így múlt hétvégén elkészítettük Istivel az idei első lecsót.

Nem bonyolítottuk túl, hiszen a belevaló paprika meg paradicsom magától is ízletes. Mindössze egy kis és egy kis friss bazsalikom a fűszere, alá pedig egy kis hidegen sajtolt napraforgóolaj került. Előbb a felcsíkozott paprikát sütögettem rajta, míg összeesett, majd hozzátettem a meghámozott és falatnyi darabokra vagdosott paradicsomot is, és pár perc alatt összefőztem. Akkor jó, ha a paprika még épp roppanós és a paradicsom se ment túlságosan szét.

A legnagyobb munka az előkészítés, ha az megvan, a főzés már gyorsan megy. A hámozást és a darabolást közösen csináltuk, s közben megtárgyaltuk a folytatást. Elvégre ahány ház, annyi lecsó, de azért hátha nem egymással szöges ellentétben álló módokon szeretjük. Amiben határozott véleményünk volt, az szerencsére egyezett, a többiből meg a fenti "recept" született.

Nagy szemű, leves befőzőparadicsom meg körteparadicsom került bele, annyira érett, hogy forró vizes trükközés nélkül is könnyedén le lehetett húzni a héját. A paprika most mind sárga volt, de egyébként szeretem, ha van közötte narancsszínű meg egészen pirosra érett is, és ha egyik-másik enyhén csípős, mert elporozta a méhecske, az is finom. Alak, méret nem számít, s még a fonnyadt is megteszi, ha egyébként illatos. A csutka és a magok nem az ételbe valók, csíkozás vagy karikázás pedig mindegy, a lényeg, hogy kisebb falatnyi darabok legyenek, ne nyúljon világnak, mikor kanalazzuk.

Isti kenyérrel ette, én csak úgy magában. Melegen, langyosan, kihűlve - mindenhogy jó, csak a hűtő-hideg állapotot nem szeretem.

Egy-egy bő kiló volt a paprika is meg a paradicsom is, utóbbi talán valamivel több, és ebből 3-4 adagnyi lecsónk lett. Ha úgy adódik, ki lehet egészíteni egy kis cukkinivel, padlizsánnal, csillagtökkel is; ezeket szintén megsütöm az elején a paprikával. Bazsalikom helyett lehet használni oregánót vagy kakukkfüvet, persze ezekből is a friss az igazi.
 

5 megjegyzés:

Sallai írta...

Szia!
A hagyma szándékosan maradt ki?
Ildikó

Dulmina írta...

Szia!
Szándékosan, mert nem bírom. Azon ritka alapanyagok egyike, ami nem megy. Időről időre próbálok barátkozni vele, de mindig megállapítom, hogy nélküle sokkal jobban ízlik bármilyen étel.
Ez van. Másokat ki lehet kergetni a világból a kaporral, köménymaggal, mazsolával, mit írjak még, ami ilyen megosztó? - én ezeket mind imádom, csak a hagymával hagyjanak békén.
Isti időnként eszi nyersen, de amikor ő főz, az ételekből ugyanúgy kihagyja, mint én.

Sallai írta...

Köszönöm szépen:-)
Ildikó

Névtelen írta...

Ez lecsónak iszonyú...

Dulmina írta...

Ízlések és pofonok :) Mi meg a húsos / tojásos felállásokat tartjuk "iszonyúnak", de eszünkbe nem jut névtelenül minősíteni azoknál, akik meg így szeretik. Nem vagyunk egyformák, dehát színesen szép a világ :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails