Kedvenc kenyér- és péksüteménytésztánkba tej kell, ami szombattól úgy hét közepéig rendben is van, eddig kitart a hétvégi piacoláskor beszerzett házitej-adag. Valami pékárura viszont a fennmaradó két-három napon is igény van. Legyen tejmentes, de azért finom, jó belszerkezetű, nem kiszáradós, nem morzsálódós. Barna, természetesen. A múltkori krumplis kalandon fellelkesülve krumplis. Külön főzött krumplival is bejött a téma.
Meghámoztam és felkarikáztam 5 kis szem krumplit, és annyi enyhén sós vízben, amennyi épp ellepte, puhára főztem. Villával nagyjából összetörtem, majd miután langyosra hűlt, hozzágyúrtam 25 dkg sima és 25 dkg Graham lisztet, 1 teáskanál barna cukrot, 2 csapott teáskanál sót és 2 dkg friss élesztőt. Puha, de nem ragadós tészta lett belőle; szükség esetén további víz, illetve Graham liszt hozzáadásával kell beigazítani az állagát. (A dagasztást lehet kézzel vagy géppel csinálni, tetszés szerint.) Letakarva, langyos helyen a duplájára kelesztettem, majd kézzel lazán átgyúrtam, és cipót gömbölyítettem belőle. Szilikon sütőlappal bélelt tepsire tettem, késsel több helyen, kb. 1 cm mélyen bevagdostam, és így is kelni hagytam 15-20 percig. Utána a szokásos módon megsütöttem: hideg sütőben indítva 200 fokon 30 perc, 180 fokra visszavéve 20 perc, majd a végén még 10 perc állatás a kikapcsolt sütőben. Kellemesen ropogós héjú, belül egyenletesen lukacsos, nem tömör kenyér lett belőle, ami vászonzsákban tárolva másnapra sem száradt ki zavaró mértékben. Ez egy jó alap, időnként fogom majd magokkal, fűszerekkel dúsítani.
2 megjegyzés:
Nagyon tetszik ez a kenyér! Hamarosan kipróbálom
Nagyon szép lett
Megjegyzés küldése