2010. április 15., csütörtök

Banános-fahéjas csigakalács

Legszívesebben nyersen, natúr fogyasztom a gyümölcsöket, de a túlságosan érett banán továbbra sem az esetem. Így az legtöbbször inkább valami tésztafélében végzi, hiszen amellett, hogy természetes édesítő, nagyon kellemes aromája is van.

A sült banán és a fahéj fantasztikusan illatossá és finommá teszi ezt a kalácsot. A formázásnak köszönhetően a szeletek belseje nem összefüggő, hanem csigaként letekerhető.


1 bögre (2,5 dl) langyos vízben felfuttattam 1 dkg friss élesztőt 1 teáskanál mézzel.

(Én a kenyérsütő gépre bíztam a tésztadagasztást, de természetesen kézzel is össze lehet gyúrni. A sütést viszont a gép helyett normál sütőben csináltam, a jobb állag és a formázás miatt is.) Meghámoztam és egyenesen a kenyérsütőgép tartályába karikáztam 2 érett banánt, valamint előkészítettem a többi hozzávalót is. A banánhoz öntöttem a felfuttatott élesztőt, majd hozzáadtam 50 dkg átszitált lisztet (ezúttal 25 dkg Graham liszt és 25 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt volt), egy csipet sót, 1 evőkanál őrölt fahéjat és 1 evőkanál mézet.

Beraktam a gépbe, és Dagasztás programra kapcsoltam. Figyeltem, ahogy összedolgozza a tésztát, és beigazítottam az állagát. Ezúttal pár evőkanál víz kellett még hozzá, hogy puha, de nem ragadós tésztává álljon össze. (Egyébként nyilván erősen függ a banánoktól, hogy pontosan mennyi folyadékkal lesz jó; igyekeztem nem túllőni már az elején, hogy aztán ne tolja el az arányt és növelje meg túlságosan az össz tésztamennyiséget a sok plusz liszt.)

Vízgőz (melegedő teavíz) fölött megolvasztottam 5 dkg vajat, majd hozzákevertem 1 evőkanál őrölt fahéjat, és hűlni hagytam.

Kikentem egy püspökkenyérformát, amiben majd megsütöm a kalácsot.

A dagasztás végeztével lisztezett munkalapra borítottam a tésztát, és téglalap alakúra nyújtottam (a hosszabbik oldala a forma hosszával legyen egyenlő, vagy annál egy picit hosszabb). Megkentem a közben már szilárdulni kezdő vajas keverékkel, az egyik szélén üresen hagyva egy keskeny sávot (így az összeillesztésnél nem folyik ki a vajas keverék), valamint rászórtam egy marék mazsolát, majd az üres résszel szemből lazán feltekertem, összeigazítottam a tésztát a végeken, és az egészet a formába emeltem (az összeillesztés legyen alul).

Beraktam a sütőbe, amit ezután felmelegítettem 50 fokra, majd elzártam, és kb. 1 órát kelesztettem a tésztát.

Ezután bekapcsoltam 180 fokra, és 45 percet sütöttem, majd még 15 percet az elzárt sütőben hagytam.

Rácsra borítva hűlni hagytam. Már langyosan is sikerült elég jól szeletelni. Frissen magában, másnap egy kis dzsemmel kiegészítve fogyott el.


A kiinduló receptet Gasztromaminál olvastam, köszönet érte!

Idő: az elkezdéstől számítva kb. 3 óra elteltével lehet enni, ebből kb. fél óra munka (a tészta összeállítása, majd a formázás)
Pénz: kb. 350 Ft
A banán, a mazsola és a fűszerek kivételével hazaiból.

3 megjegyzés:

Bianka írta...

Nagyon guszta

reka írta...

Hát nem is értem, h eddig hogy nem találtam rá a blogodra.

Elsőre roppant szimpi, ahogy elnézem... adsz magadra :)

Vettem kölest és nem tudtam, h mit kezdhetnék vele... így navigáltam ide.

És a blog külalakjához külön gratulálok, ilyen szépet ritkán látni :)

További sikeres bloggolást!
Még benézek ;)

Bridge írta...

Megint egy tetszetős recept! :)

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails