Tejes Graham palacsinta (lakto-vega)

Az utóbbi hetek nem otthon teltek, rengeteg egyéb teendővel, így igencsak csökkentett mód volt a főzés terén. Sajnos érezzük is, hogy rossz hatással van ránk a sok bolti kenyér és pékáru, meg egy idő után unalmas is a vajas kenyér, vajas kifli, sajtos kenyér, kakaó, tej, tea vonal, még ha néha kakaós csiga vagy ropogós müzli is akad csemegének. Naponta-kétnaponta egyszer főztem ugyan valami egyszerűt a meglévő készletek leépítése jegyében. Volt durum tészta, árpagyöngy, barnarizs, sárgaborsó, kombinálva a kamrában talált paradicsomszósszal, paradicsomlével, lecsóval, zöldbabbal, darált paprikával; és nem csak árultuk a kertből a csicsókát, hanem mi magunk is ettük. Szerencsére felfedeztünk a faluban egy kiváló házitej-lelőhelyet, így legalább abból volt normális. Ivás mellett palacsintába is. Azt meg lehet sütni rezsón is, nem igényel sütőt és nem is nagy ügy elkészíteni. Most ennyi házi csemege tellett a születésnapunkra - aztán ha végre hazajutunk, lesz majd torta is :)

A palacsintához egy nagy tálba szórtam 20-25 dekányi Graham lisztet, tettem hozzá egy csipet sót, és tejjel felöntve simára kevertem (jó sok tej kell hozzá összesen, alhangon kb. 3/4 liter). A tejet kisebb részletekben érdemes hozzáadni, így egy mezei kanállal gyorsan összekeverve sem lesz csomós, a végén pedig be kell állítani vele a megfelelő sűrűséget (és még akár sütés közben is igazítani, mert álltában sűrűsödik). Végül kb. fél deci étolajat kevertem még bele, így nem kell egyesével olajozni a teflonserpenyőt, akkor sem ragad oda. Ha van idő, állhat gy kicsit, de akár azonnal is lehet sütni, felforrósított palacsintasütőben. Nem lett papírvékony, meg időnként bénáztam a megfordítással, de jót ettünk belőle. Isti cukorral meg fahéjjal, én meg inkább instant kakaóval vagy lekvárral töltve, feltekerve, kézzel, sütés közben folyamatosan, egyet ő, egyet én.

Így már kibírjuk valahogy hazáig, és ott majd lesz finom házi barna kenyér meg kalács meg minden. A webáruházas csomag csak arra vár, hogy jókat együnk belőle - reményeim szerint a blogolvasók meg arra, hogy itt be is számoljunk mindezekről ;-)