Tavaszváró keksz

A szóban forgó keksz már el is fogyott a héten, de mentségemre szóljon, hogy már vagy két hete sütöttem, nem a napokban, és a felét elajándékoztam. A tavasz meg... azt hiszem, azért már érkezőben: a kertben a legtöbb növény már láthatóan megindult, és az ibolyák után az első nárciszok is kinyíltak. Persze, időnként még elég hűvös van, de egyre gyakrabban van szép idő is, amikor vágyom elmenni biciklizni, vagy legalább odakint ténykedni (legrosszabb esetben kiülök a laptoppal, és ott dolgozom).

Az alábbi bejegyzést eredetileg a Vegán vendéglő című blogban tettem közzé, de úgy gondolom, hogy itt is helye van. Hamarosan pedig két új kekszreceptet is megosztok még (az egyik szintén vegán, a másik pedig azzá alakítható).

* * *

Pár napja sütöttem ezeket a kis virág alakú kekszeket. Az alap egy kókuszos tészta, a díszítés pedig aszalt áfonya. Korábban csokival is készítettem már, de nálunk mindenkinek az áfonyás ízlett jobban. Keksznyomóval formáztam, ezúttal virág alakúra; ennek hiányában a kézi gombócozás-lapogatás is járható út.

Lágy, de nem ragadós tésztát készítettem a következőkből:

• 3 bögre teljes kiőrlésű búzaliszt
• 1 bögre kókuszreszelék
  
• 1 evőkanál őrölt lenmag
  
• 1 csomag sütőpor
• 3 evőkanál lágy, sötétbarna nádcukor (lehetőleg finom szemcséjű)
• 1 dl étolaj, úgy szemre
  
• bő 1 bögre víz

Kikent tepsire kekszeket formáztam belőle a keksznyomó segítségével. Tetejükre aszalt áfonyát raktam. 180 fokon 15 perc sütés kellett nekik (amikor a szélük láthatóan barnul, akkor jó). Kb. 100 darab lett összesen.

Megjegyzések:
* A keksznyomóhoz érdemes olyan formát választani, aminek elég nagyok a lyukai és nem tömítik el a kókuszreszelék darabkái. Másik lehetőség, hogy előtte apróra kell darálni a tészta összetevőit.
* Édesítés ízlés szerint, én az aszalt áfonya mellé nem kívánom a túl édes kekszet, de mondjuk ezen a téren erősen alulról lövöm a közízlést.
* Aki így száraznak találja, kanalazzon hozzá valamilyen dzsemet, vagy ragassza össze ezzel a kekszeket. Nekem a citruslekvár nagyon ízlik hozzá.

(A recept korábban a Tündérkonyhámban is megjelent már.)