2012. február 29., szerda

Paprikás rizsfasírt (vegán)

Újabb maradéktemető projekt: ezúttal némi főtt rizs volt a kiindulópont, aztán szerencsésen felhasználtam még mellé egy bontott üveg darált paprikát és egy kis zacskó száraz kenyeret is. Az eredmény: ízletes, vegán fasírt, megörökítésre érdemes összeállítás.


Hozzávalók 2 nagy tepsi, kb. 40 db 6-7 cm átmérőjű pogácsához
  • 15 dkg barna rizs, a szokásos módon megfőzve (maradék)
  • 3-4 marék szárított kenyérkocka (Graham-kenyérből)
  • kb. 1/2 liter víz
  • 1,5-2 dl natúr darált paprika
  • 2 teáskanál VegaNatura ételízesítő (vagy natúr vegamix + só)
  • frissen darált tarkabors
  • 1/2 dl olaj
  • 2-3 evőkanál őrölt lenmag
Annyi vizet öntünk a kenyérkockára, amennyi épp ellepi, és megvárjuk, míg puhára ázik (ha sietünk, akár fel is főzhetjük). Mindent összekeverünk, kóstolással beigazítjuk a fűszerezést. Kanállal kis halmokat rakunk a masszából egy szilikon sütőlappal bélelt (vagy ennek hiányában egyszerűen kiolajozott) tepsire. 180 fokon kb. 30 perc alatt megsütjük. Rakhatjuk szendvicsbe, tálalhatjuk salátával, adhatjuk főzelékfeltétnek - ahogy tetszik.

2012. február 28., kedd

Kukoricalepény zöldbabbal (laktovega)

Nem mostanában vettem a kukoricadarát, de mivel első alkalommal némileg csalódást okozott, nem siettem ismételni. Nincs vele semmi baj különben, csak önmagában elég jellegtelen ízű, vagyis nem árt bátor fűszerezéssel és ízletes egyéb hozzávalókkal kombinálni. Ennek tudatában nekiindulva a főzésnek, sikerült is finomat alkotnom belőle.


Hozzávalók 6 személyre, 30 x 40 cm-es tepsihez
  • 1 bögre (2,5 dl) kukorica köretdara (ez durvább szemű, mint a normál kukoricadara; de ha nem tudunk ilyet szerezni, akkor nyugodtan használhatunk normál kukoricadarát is)
  • 4 bögre víz
  • 1 evőkanál VegaNatura ételízesítő
  • 1 csapott kávéskanál frissen darált tarkabors
  • 1 üveg (720 ml) paradicsomos zöldbab (vagy lecsó)
  • 1 kisebb póréhagyma
  • 15 dkg füstölt sajt
  • 2-3 evőkanál olaj
Vastag aljú edénybe szórjuk a kukoricadarát, felöntjük a vízzel, hozzáadjuk az ételízesítőt és a borsot, és felforraljuk. Kicsire vesszük alatta a lángot, és gyakori kevergetés mellett addig főzzük, míg besűrűsödik és a daraszemcsék megpuhulnak. A tűzről levéve fedő alatt pihentetjük néhány percig. Vékonyan kiolajozunk egy nagy tepsit, majd beleöntjük a meleg kukoricakását, és rázogatással elegyengetjük. Várunk 10-15 percet, hogy hűljön és szilárduljon valamelyest. Utána rákanalazzuk a paradicsomos babot úgy, hogy vékony rétegben mindenütt befedje. Rászórjuk a 3-4 mm vastagságú karikákra vágott póréhagymát, majd a reszelt sajtot. Hideg sütőben indítva 180 fokon 30 percig sütjük. Lapátkanállal frissen is tányérra lehet emelni tenyérnyi szeletekben, de ha hűl valamennyit, akkor kifejezetten jól összeáll az alján a kukorica.

Tipp: paradicsomos zöldbab helyett lecsóval is készíthetjük.
 

2012. február 25., szombat

Hamarosan...

... megjelenik a Kifőztük magazin márciusi, születésnapi száma. Szebbnél szebb és finomabbnál finomabb tortákkal ünnepelünk, meg persze minden más kategóriában is hozzuk az aktuális recepteket, ötleteket.

Ízelítőül itt az egyik torta, amit én készítettem:


A receptet a hamarosan megjelenő újságban olvashatjátok majd.
 

2012. február 23., csütörtök

Zabkása (laktovega)

Ez az egyszerű étel nem azért nem szerepelt még eddig a blogban, mert kifelejtettem vagy rangon alulinak tartom írni róla, hanem azért, mert csak most ismerkedtem meg vele közelebbről. Olvasni olvastam én róla, hol itt, hol ott, hol így, hol úgy készítve, de nem igazán indította be a fantáziámat. Most se a kulináris élmény miatt csináltam, hanem mert gyors, laktató, meleg reggelire vágytam, hogy utána bírjam a munkát. Kiválóan megfelelt a célnak, ízre sem volt rossz, bár egyelőre a kedvencek közé sem pályázik.


Hozzávalók 1 személyre
  • 1,5-2 dl nagyszemű zabpehely
  • ugyanennyi tej
  • ugyanennyi víz
  • őrölt fahéj (elhagyható)
  • méz ízlés szerint
  • (házi) dzsem (vagy szezonban friss gyümölcs)
Kis lábasba öntjük a zabpelyhet, a tejet és a vizet (ebben a sorrendben célszerű kimérni ugyanazzal a pohárral/bögrével), és összefőzzük. Eleinte nem szükséges foglalkozni vele, aztán a forráspont közelében már érdemes kevergetni, majd mérsékelni alatta a lángot. Egy-két percnyi forralás után elzárjuk alatta a lángot, és lefedve pihentetjük néhány percig, ezalatt sűrűsödik még. Tányérba öntjük, mézet csorgatunk rá, és tetszőleges gyümölccsel, esetleg olajos magvakkal fogyasztjuk.
 

2012. február 22., szerda

Gyertek játszani!


Ezt a gyönyörű könyvet nyeri meg valaki hamarosan a Kossuth Kiadói Csoport és a Kifőztük közös játékában. Akár te is lehetsz az! Látogass el a Kiadó facebook oldalára, lájkold, valamint hagyj egy megjegyzést ennél a bejegyzésnél! Már nem is kell sokáig izgulni az eredmény miatt, hiszen ma este sorsolás! Sok szerencsét!
 

2012. február 20., hétfő

Burgonyás hajdinagombóc (vegán, gluténmentes)

Maradék-puzzle - kreatív játék spórolósoknak

Előkészületek: Alaposan szétnézünk a konyhaszekrényben, kamrában, sufniban, vagyis minden olyan helyen, ahol ennivalót tartunk. Otthagyott, s talán már el is feledett hozzávalók, maradékok után kutatunk. Szemrevételezéssel, szagolgatással, esetleg kóstolással meggyőződünk róla, hogy még fogyasztásra alkalmasak. Ezekből fogunk főzni.

A játék célja: Ehető fogás(ok) készítése a talált maradékokból. Prioritást élveznek a gyorsan romló összetevők, azokat mindenképpen fölhasználjuk, és a többiből is igyekszünk minél többet, de természetesen csak az összeillőeket. Szükség esetén kiegészíthetjük őket nem maradékokkal is (haladó játékosok eltekinthetnek ettől a könnyítéstől, pontosabban korlátozhatják csak vízre és fűszerekre).

A játék menete: Némi gondolkodás után bevesszük magunkat a konyhába és főzünk, majd feltálaljuk az eredményt, melyet a fogyasztók saját, szubjektív szempontjaik alapján értékelnek. Ha ügyesek voltunk, nem annyira rossz, hogy ismét megmaradjon, az éhen maradt bírálók pedig más, ehető ételt követeljenek.

Eredmény: Megválaszoltuk a "mit főzzek ma?" örök kérdést. Talán még meg is dicsérték családtagjaink a finom ételt. Nem kellett elmennünk vásárolni, nem kellett pluszban költenünk alapanyagra, mégsem maradtunk éhen. Értelmesen fölhasználtunk olyan dolgokat, amiket különben előbb-utóbb kidobtunk volna.

Jó játékot!

* * *

Nálam ezúttal egy pár napja felbontott, fél üveg darált lecsó volt a kiindulópont, ahhoz kerestem valamit a magok-lisztek-miegymás vegyesbazárból - meg is találtam egy fél csomag lejárt hajdinaliszt személyében. Ha a "pásztortarhonya" hajdinából finom, akkor a lecsó-szósz sem lesz rossz krumplis hajdinagombóccal. Olyannyira nem lett rossz, hogy még a Főkóstolónak is ízlett, aki pedig nem igazán kedveli a hajdina karakteres ízét.


Hozzávalók 2 személyre

a gombóchoz:
  • 30 dkg krumpli (5-6 kisebb tojásnyi méretű szem)
  • 30 dkg hajdinaliszt
  • csipet só
  • 1 evőkanál hidegen sajtolt napraforgóolaj
a szószhoz:
  • 4-6 dl darált lecsó
  • bazsalikom (vagy lehet helyette oregánó, kakukkfű, zellerzöld, petrezselyemzöld, tetszés szerint)
 Héjában megfőzzük a krumplit. Leöntjük a főzővizét, majd hideg vizet engedünk rá, így hamar hűl annyit, hogy meg tudjuk tisztítani. Krumplinyomóval összetörjük. Hozzádolgozzuk a lisztet és a sót. Eleinte soknak tűnhet a liszt, de aztán szépen összeáll (ha végképp nem akar, akkor kevés vízzel segítsünk neki). Kézzel féldiónyi gombócokat formázunk belőle. Közben nagy fazékban vizet forralunk, enyhén sózzuk, és kb. 15 percig főzzük benne a gombócokat. Szűrőkanállal kiszedjük, és az olajba forgatjuk őket.
Amíg főnek, összemelegítjük a lecsót a fűszerekkel, és ezzel a szósszal tálaljuk a gombócokat.

Tipp: tetszőleges más szószt is adhatunk hozzá, vagy akár levesbe is főzhetjük levesbetétként (ebben az esetben csak fele mennyiséget készítsünk, és az utolsó 15 percre tegyük a fövő levesbe).
 

2012. február 13., hétfő

Paradicsomos bableves (vegán)

Ebben a kemény hideg időben különösen jó érzés kibontani egy nagy adag "üvegbe zárt nyarat", és ennek ízével feldobni egy télies ételt.


Hozzávalók 6-8 személyre
  • 1 bögre (2,5 dl) szárazbab (kb. 25 dkg)
  • 1-2 babérlevél
  • összesen kb. 1 kg vegyes zöldség: 3 répa, 2 petrezselyemgyökér, 1 kis zeller, 4-5 közepes krumpli
  • 2-3 evőkanál olaj
  • 7-8 dl hámozottparadicsom-befőtt vagy "paradicsomkoktél"
  • 1 evőkanál provance-i fűszerkeverék
  • pár tekerésnyi frissen darált tarkabors
Bőséges mennyiségű hideg vízbe áztatjuk a babot egy éjszakára. Másnap átöblítjük, majd annyi friss vízben, amennyi egy ujjnyira ellepi, feltesszük főni. Sóval és babérlevéllel ízesítjük; forrás után kis lángon addig főzzük, míg puha nem lesz.

Közben meghámozzuk és falatnyi darabokra vágjuk a zöldséget. Vastag aljú fazékban fölmelegítjük az olajat, majd kevergetve enyhén átpirítjuk rajta az előkészített zöldséget. Felöntjük annyi vízzel, amennyi egyujjnyira ellepi, és forrás után kis lángon roppanós-puhára főzzük. Hozzáöntjük a babot a főzővizével együtt, valamint a paradicsombefőttet (ha nagy darab paradicsomok vannak benne, azokat előbb összeaprítjuk). Beleszórjuk a fűszereket, és az egészet összeforraljuk.

Friss barna kenyérrel tálaljuk ezt az egytálételnek is beillő, tartalmas levest.

(egy régi recept felújítása)
 

2012. február 10., péntek

Michel Roux: Tésztavarázs - könyvajánló

Még a nagy havazások és a kemény fagy beállta előtt kaptam ezt a könyvet, így nem unatkozom esténként:


Mi tagadás, monumentálisabbnak képzeltem, de hamar rájöttem, hogy épp úgy jó, ahogy van. Kellően tekintélyt parancsoló a megjelenése így is, ugyanakkor nagyon kézreálló, és fölöttébb kellemes lapozgatás esik rajta. Az meg szinte abbahagyhatatlan: gyönyörű képek, ínycsiklandó receptek, a tésztakészítést lépésről lépésre bemutató leírások gondoskodnak róla, hogy ne akarjam letenni. Hamar megnyeri a bizalmamat a szerző azzal, hogy ő is a jó minőségű alapanyagokra és a kézi gyúrásra esküszik. Tippek és trükkök, egyszerű, de nagyszerű ötletek - hamar megállapítom, hogy az én eddigi tésztáim olyan bumfordiak ezekhez képest. Na de majd ezután! A képekkel illusztrált, részletes leírás alapján a leveles tészta sem olyan félelmetesen bonyolult, hogy előbb-utóbb ne merjek belevágni az elkészítésébe. De van itt minden, mi szem-szájnak ingere: linzertészták, gazdag édes tészták, leveles tészta, pástétomtészta, brióstészta, croissant tészta, égetett tészta, pizzatészta, filotészta... Egyikről-másikról most hallok először, de ugye a jó pap is holtig - akkor én meg pláne! Mindegyik fejezet a tészta alapreceptjével indul, majd jönnek a felhasználásra vonatkozó igen változatos ötletek, melyek között mindenki találhat kedvére valót. Nekem a remek zöldséges, gyümölcsös megoldásoktól indul be a fantáziám, de megállapítom, hogy a nem vega fogások is igazán ízlésesek, kifinomultak. Persze mit is várhatnánk egy elismert, francia séftől?

Jó szívvel ajánlom ezt a könyvet mindazoknak, akik szeretik a szépet, ami emellett hasznos is, akik érdeklődnek a gasztronómia iránt (akár elméletben, akár gyakorlatban), akik egy időtálló darabbal kívánják gyarapítani házi könyvtárukat, illetve akik egy nagyszerű ajándékkal szeretnék meglepni konyhatündér rokonukat, barátjukat.

Köszönöm a lehetőséget a T.Bálint Kiadónak.
 

2012. február 5., vasárnap

Mit ehet egy vega télen?

Az utóbbi időben egyre többször belefutok a problémafelvetésbe, hogy milyen nehéz is ezekben a hónapokban megoldani a megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztást. A tél meg a kora tavasz tényleg szűkösebb idő, de ha vegaként gond nélkül megy a dolog, akkor aki nem csak ezeken él, annak főleg nincs oka panaszra. Mondják még az ilyenkortájt a boltokban kapható zöldekre, hogy vízízű, meg drága, én meg mondom rá, hogy ha nem tetszik, akkor nem kell megvenni. Hihetetlen, de van, aminek ilyenkor van itthon a szezonja, vagy legalábbis jól tárolható, meg nyáron-ősszel nem árt egy kis előrelátás és tudatos felkészülés a télre, és akkor nincs gond. Sőt! A végén kiderül, hogy bőséges választék van. (Vastaggal szedtem, ami alap készlet nálam, de igyekeztem fölsorolni mindazt, ami elő szokott fordulni. Lehet, hogy pár dolgot még ki is felejtettem.)

Van, ami a hidegben is áttelel, és folyamatosan szedhető (csak a nagy fagyok előtt kell kicsit előre gondolkodni és felszedni annyit, amennyi olvadásig kitart):
csicsóka, paszternák, póréhagyma (téli fajta), kelbimbó

Van, amit ősszel betakarítottunk, de hűvös helyen jól tárolható (azért érdemes rendszeresen ellenőrizni a készletet és időben levágni a gyanúsakat):
krumpli, sárgarépa, petrezselyemgyökér, zellergumó, cékla, fekete retek, sütőtök, fehér káposzta, vörös káposzta, vöröshagyma, lila hagyma, fokhagyma, alma

Friss zöldnek olcsón, minimális munkával előállíthatók otthon a különféle csírák:
retek, búza, zsázsa, napraforgó, bab, lencse, hajdina, mustár, stb.
A savanyított káposzta is fogyasztható nyersen, igazi vitaminbomba

Van, amit szezonban volt érdemes félkész-kész állapotban eltenni:
paradicsomlé, paradicsombefőtt, "paradicsomkoktél", natúr lecsó, lecsó-szósz, darált paprika (natúr és sós), zöldséges paradicsomszósz (tésztára vagy pizzára), zakuszka, paprikalekvár, padlizsánkrém, zöldparadicsom-szósz, savanyúságok (uborka, zöld paradicsom, almapaprika, csalamádé), natúr befőttek különféle gyümölcsökből (cseresznye, meggy, szilva, őszibarack, sárgabarack, körte, szőlő, bodza), dzsemek különféle gyümölcsökből (előzőek + eper, málna, ribizli, csipkebogyó, rebarbara, narancs, füge), lekvárok (barack, szilva, meggy, birs), sült birsalma, ivólevek különféle gyümölcsökből (barack, nyári alma, körte, birs), gesztenye, csatnik - ami így hirtelen eszembe jut, hogy van a kamrában, de simán lehet, hogy ezt-azt kifelejtettem... (Tartósítószer nélkül, legtöbbször cukormentesen, illetve bizonyos esetekben kizárólag csak az ízesítéshez szükséges minimális édesítéssel, házilag készül nálam mindegyik. Munka, de nagyon megéri!)

A gabonafogyasztás sem a kenyérben, tésztában meg rizsben merül ki:
alap készletként van itthon:
kenyérsütéshez lisztek: sima és Graham
tojásmentes durum száraztészta, barna rizs
ezeken kívül van még: zabpehely (apró és nagy szemű), árpagyöngy, köles, búzadara, zabkorpa, kukoricapehely
időnként előfordul még, hol ez, hol az: rozsliszt, kukoricaliszt, kukoricadara, hajdina, másféle gabonapelyhek (árpa, búza, rozs, netán rizs vagy köles), rizsliszt, amarant (mag és pehely), vörös rizs, indián rizs, bulgur, kuszkusz, (teljes kiőrlésű) lisztkeverékek, tönkölyliszt

Száraz hüvelyesekből is bő a választék:
bab (több fajta, különféle színben és méretben: gyöngybab, fekete hasú, fehér, cirmos, barna, nagy szemű, fejtős bab szárazon, stb.), sárgaborsó, lencse (a hagyományos barna mellett vörös is, de még különlegesebb fajták is léteznek), csicseriborsó

Olajos magvak:
dió, mogyoró, mák, mandula, napraforgómag, szezámmag, lenmag, tökmag, kesudió, földimogyoró

Aszalványok:
mazsola, kókuszreszelék, aszalt szilva, barack, áfonya, alma, datolya, füge; szárított zöldségkverék, natúr vegamix

Itt még bőven lehetne ragozni a különlegességeket, de ekkora alap választék mellett kevésbé csábítóak számomra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha pl. közeli lejárat miatt leárazzák, akkor elképzelhető, hogy veszek egy-két csomaggal megkóstolni, de nagyon be kell jönnie ahhoz, hogy utána teljes áron is megvegyem időnként vagy netán rendszeresen is. A "mert olyan egészséges" című reklámszöveg nem győz meg (sőt, néha kifejezetten gyanakvóvá tesz, hogy ugyan mi vackot akarnak rámsózni - persze jó drágán - ezzel a szlogennel már megint), és a "milyen jól fog mutatni a blogomban" sem érv: bármily furcsa is, nem a blognak, hanem magunknak főzök, és hiszem, hogy nem önmagában egy-egy alapanyag fogyasztásától lesz nekünk jó, hanem úgy főlegáltalában bizonyos elvek lehetőség szerinti betartásával (kerüljük a sok sót és tartósítószert, együnk minél kevesebb finomított szénhidrátot, együnk minél több nyerset, stb.). Túlnyomórészt olcsó, egyszerű - akár egy kis közértben is beszerezhető - alapanyagokból főzök; ezekből is ki lehet hozni ízletes és tápláló fogásokat. Zöldség-gyümölcs témában pedig ragaszkodom a friss, szezonális, kiskerti terményekhez - amit nem termelünk meg magunknak, azt a piacon veszem a kistermelőktől; szoktam is mondani viccesen, hogy bolti (s pláne szupermarketi) zöldségeken  nem lennék vega egy percig se :)

Még ősszel cserben hagyott a fagyasztóm, úgyhogy ami volt benne, annak egy részét akkor gyorsan megettük, a többit meg átmentettem befőttbe. Azóta téli pihenőjét tölti a hűtő, van elég hideg a spájzban alapból :)

Ezek után se a déligyümölcs, se az erőst szezonon kívüli paprika, paradicsom, cukkini, padlizsán, uborka és társai nem vonzanak. Pár éve még időnként elcsábultam, az utóbbi időben viszont igencsak nullázódott belőlük a fogyasztásom. Alkalmi vételként esetleg egy kis déligyümölcs előfordul, de csak ha érett és emellett barátságos az ára (ritka eset). Amúgy a fentiek akkora mennyiségben és változatosságban elérhetőek, hogy tavaszra se érünk rá megunni - sőt, van, amit még rendesen kiélvezni sincs időnk.

2007. nyarán kezdtem áttérni a vegaságra (bár nem úgy indultam neki, hogy a végén majd vega akarok lenni, egyszerűen csak ettem, ami jólesett), utána ősszel-télen végig azon szurkolt a környezetem, hogy majdcsak kevés lesz a zöldség, így előbb-utóbb ismét ráfanyalodom a húsra és véget ér ez a "bolondéria". Házon kívül tényleg el-elcsábultam egy kis házi disznótorosra (sok savanyúsággal, hogy ne feküdjek ki tőle), meg időnként egy kis halevés volt még, de az évek múlásával egyre ritkábban. Megállapítottam, hogy magamtól vega lennék (méghozzá a tojást is kerülő fajtából), csak házon kívül nem feltétlenül konfrontálódom emiatt; nem esik jól a hús, de egyszer-egyszer túlélem. Látva, hogy jól érzem magam így, egy idő után már nem próbálkoztak az egészségre apellálva győzködni a vegaság hátrányairól, legfeljebb azt közölték nagy sóhaj kíséretében, hogy egy pasit nem lehet majd füveken meg magokon tartani... Hát, - nem mondom, hogy könnyen, de - én találtam olyat, akit lehet :) (Sőt, ő már régebb óta és szigorúbban vega, mint én!) Azóta nagyon kis elfogadó lett mindenki :)

Alapanyagválaszték tehát ilyenkor is van, innentől már csak elszántság és kreativitás kérdése, hogy mit hozunk ki belőle.
 

2012. február 4., szombat

Kifőztük 2012/2. - nyomtatásban is!


Visszatérő olvasói kérdés, hogy mikor lesz kapható nyomtatott formában is az újság.

Van egy jó hírünk: februártól minden hónapban nyomtatott formában is megjelenik a Kifőztük, a Népszabadság havi gasztronómiai mellékleteként. Az első alkalom február 8-a; keressétek a lapot az újságárusoknál!

Természetesen emellett elérhető az online változat is, mely továbbra is ingyenesen letölthető a megújult kifoztuk.hu oldalról (regisztráció szükséges).


Nálam most ezek a finomságok készültek a februári lapszámba:


Pástétom pirított magvakból



Ír krumplileves kelbimbóval



Tárkonyos krumplileves



Négy évszak egytál



Vegetáriánus rakott káposzta


Jó olvasgatást és sütés-főzést mindenkinek!
 

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails