A három liszt, ami került bele: teljes kiőrlésű búzaliszt, teljes kiőrlésű rozsliszt és kukoricaliszt kb. egyforma részesedésben. 25 dkg lisztkeverékhez tettem másfél evőkanál kukoricakeményítőt, 1 teáskanál szódabikarbónát, csipet sót és kisebb részletekben annyi vizet, hogy palacsintatészta sűrűségű keveréket kapjak (nekem összesen kb. 2,5 bögrényit felvett, és azért nem érdemes egyszerre hozzáönteni, mert eleinte kevesebb folyadékkal könnyedén csomómentesre lehet kavarni egy "mezei" kanállal, mindenféle habverő, robotgép és hasonló eszközök nélkül). A végén én még kevertem hozzá 2 evőkanálnyi étolajat, így a sütésnél egyáltalán nem kellett olajoznom a palacsintasütőt. Állnia sem kell, összekeverés után rögtön lehet is sütni a szokásos módon.Nálam most annyi volt a csavar, hogy kakaósat is sütöttem: mármint nem kakaós töltelékűt, hanem kakaós tésztájút. Egy másik tálban kevés vízzel simára kevertem 2 evőkanálnyi cukrozatlan, holland kakaóport, majd adtam hozzá 4 teli merőkanállal a sima palacsintatésztából, jól elvegyítettem, és így sütöttem ki. (Ha ezt előbb kitalálom, akkor a lisztekkel lett volna érdemes vegyíteni a kakaóport, és úgy bekeverni a tésztát. Mondjuk szerencsére így se lett csomós benne a kakaó.)
Töltelékekből most a következők kerültek elő: házi dzsem (ezúttal bodza), méz + őrölt fahéj, méz + darált dió, méz + darált mogyoró, kakaós tészta + méz. (Nem lévén édesszájú, utóbbiaknál egy-egy kiskanálnyi akácmézet kentem csak darabonként a kisült tésztára, majd megszórtam a választott egyéb ízesítővel.) Feltekerve ettem, sütés közben folyamatosan, így nem tudom, hány darab lett összesen :) (nagyságrendileg úgy 15 és 20 között valahol).
Nagyon könnyen kezelhető tészta; jól eltalált sűrűségnél egészen vékony, de nem szakadós palacsintákat lehet belőle sütni. Már az illata is más, mint a csak búzalisztből készült fajtáé. Az ízén is kellemesen érezni a kukoricát meg a rozsot. Frissen volt a legjobb, de azért másnap jóízűen elfogyott a maradék is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése