Mi még nem takarítottuk ki a kertet a szezon elmúltával, de van a környéken, aki már igen. Ki is hordta a növényeket egy elhagyatott telek végére, ami - nem túl szép módon - amolyan közlomtárként szolgál. Először csak egynyári virágok meg paradicsom került oda, majd nemsokára megérkezett a paprika is a lecsóhoz :) Az érdemi termést persze nem hagyta rajta, de kisebb, szépséghibás, no meg éretlen szemeket igen. Annyit mindenképp, hogy kevésbé forgalmas időben arra sétálva érdemesnek tartsam megállni és kulturáltan szedni belőle. Lett is lecsónak való, meg még több zöld paradicsom.
Gondoltam, legrosszabb esetben lesz belőle savanyúság, de ha találok jobb ötletet, akkor lehet bármi más is (savanyúság még van pár üveggel a tavalyiból is). Nosza, rákerestem és elolvastam jópár receptet a neten, kiválasztottam belőlük egy szimpatikus műfajt, kicsit (nagyon) átszabtam - ízlés és rendelkezésre álló alapanyagok tükrében -, és a Főkóstoló közreműködésével megvalósítottam. Így született még egy fajta szendvicskrémünk télire. Mert zakuszkából sosem elég! Most már zöld is van!
Hozzávalók kb. 5 literhez
- 1 dl olaj
- 40 dkg vöröshagyma
- 60 dkg sárgarépa
- 2 kg paprika (volt közötte néhány pirosra érett is, a többi meg a sárga minden árnyalatából)
- 2 kg cukkini (ez egyik kiinduló receptben sem volt, a kertünkben ellenben dögivel - így most eggyel kevesebb)
- 2 kg zöld paradicsom (nagy szemű befőzőparadicsomból, nem sívó zöld, hanem világos, ami már lassan majd érésbe fordult volna)
- 5 babérlevél
- 1 csokor tárkony (ebből is rengeteg van a kertben, és az ilyesmi savanykás dolgokhoz szeretem használni)
- 4 teáskanál só
- 3 teáskanál barna cukor
- 3 teáskanál tárkonyecet (ennek hiányában fehérborecet)
Megtisztítjuk, nagyobb darabokra vágjuk, majd húsdarálón áthajtjuk a zöldségféléket. Külön tálba tesszük a hagymát meg a répát, és egy másikba a többit.
Vastag aljú, nagy fazékban fölmelegítjük az olajat, és időnként megkeverve megpároljuk rajta a hagymát és a répát (10-15 perc), majd hozzátesszük a többi zöldséget és a babérlevelet is. Nagy lángon átmelegítjük, majd takarékon, időnként megkeverve sűrűre főzzük (kb. 1 óra, de az alapanyagok víztartalmától függ). A főzés vége felé beletesszük az összevágott tárkonyleveleket, ízesítjük a sóval, a cukorral és az ecettel (kóstolgatással beállítva a számunkra kellemes ízt). Eltávolítjuk belőle a babérlevelet.
Csírátlanított üvegekbe kanalazzuk, celofánnal bélelt fedővel lezárjuk, néhány percre fejreállítjuk, majd száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
Ízletes szendvicskrém, de esetleg más felhasználási módját is találok majd télen. A Főkóstoló szakvéleménye: finom, de azért nem annyira, mint az
igazi zakuszka.