Spenótos-krumplis lepény (laktovega)

Megint vettem egy adag spenótot a piacon, és megint nem főzelék lett belőle. Voltak elképzeléseim, de aztán kiütéssel győzött a frissen vett GoodFood első átlapozásakor meglátott recept - átszabva persze a saját ízlésünkhöz és az itthon fellelhető alapanyagokhoz. 

Hozzávalók 2 nagy tepsihez, 6-8 személyre

• félbarna, dagasztás nélküli pizzatészta (1 adag, összesen 60 dkg lisztből)
• 1/2 kg spenót
• 1 kg krumpli
• 4 evőkanál olívaolaj
• 2 teáskanál szárított rozmaring
• 25 dkg (füstölt) sajt
• só

Elkészítettem egy adag dagasztás nélküli pizzatésztát.

Meghámoztam és 1/2 cm vastag szeletekre vágtam a krumplit, majd enyhén sós vízben megfőztem. Inkább legyen egy picit ress, érdemes figyelni, hogy még semmiképp se essenek szét a szeletek. Leöntöttem róla a vizet és félretettem hűlni.

Szűrőbe raktam a spenótot, és forró vizet öntöttem rá, így összeesett. Alaposan lecsepegtettem, és ezt is félretettem hűlni.

Kétfelé vettem, átgyúrtam és kinyújtottam a tésztát.

Lereszeltem a sajtot.

A kinyújtott tésztát befedtem a spenótlevelekkel, majd a krumpliszeletekkel. Rászórtam a rozmaringot és kevés sót, megcsorgattam az olajjal, végül befedtem a sajttal.

190 fokra melegített sütőben légkeveréssel 20 percig sütöttem.

Frissen, melegen tálaltam, de a maradék kihűlve is elég jó volt. Isti paprikalekvárt csöpögtetett még rá, valamint megállapítottuk, hogy egy kis zsenge fokhagyma sem rontotta volna el a feltétet.
 

Spenótos-sajtos "cannelloni" (laktovega)

Az elmúlt hét a téli zöldségek "elbúcsúztatásáról" szólt. Hétvégén pedig friss, tavaszi finomságokat vettem a piacon. Például spenótot, hisz annyi jó receptet és ötletet találtam hozzá a GoodFood áprilisi számában, hogy biztos voltam benne, hogy nem a komposztban fogja végezni. Isti ugyan nem örült felhőtlenül, mikor meglátta, de gyorsan megnyugtattam, hogy főzeléknek én sem szeretem, így eszemben sincs azt csinálni belőle. Némi lapozgatás után attól sokkal inkább nekünk való elkészítési módot találtam: egyetértettünk, hogy tészta, paradicsom és sajt társaságában csakis finom lehet. Igazunk is volt! :)

Hozzávalók 2 személyre

a tésztához:

• 20 dkg durum simaliszt
• csipet só
• csipet kurkuma
• kb. 1 dl víz

a paradicsomszószhoz:

• 8 dl hámozottparadicsom-befőtt
• 1 evőkanál olívaolaj
• 3 gerezd fokhagyma
• csipet barna cukor
• 1 evőkanál vörösborecet
• 1 evőkanál szárított oregánó

a spenótos töltelékhez:

• 1/2 kg friss spenót
• 25 dkg sajt (nálam fűszeres, füstölt házi sajt)
• csipet só
• csipet reszelt szerecsendió

a forma kikenéséhez:

• 2 evőkanál olaj

Tálba szórtam a durumlisztet, összekevertem a sóval és a kurkumával, majd apránként hozzáadva a vizet tésztává gyúrtam. Fontos, hogy épp csak annyi vizet adjunk hozzá, hogy összeálljon. Letakarva félretettem.

Vastag aljú, mély serpenyőben fölmelegítettem az olajat, és kevergetve illatosra pirítottam benne a megtisztított, vékony szeletekre vágott fokhagymát. Hozzáadtam a cukrot, az ecetet és az oregánót, ezzel is kevertem rajta párat, majd beleöntöttem a paradicsomot. Felforraltam,  majd kis lángon, időnként megkeverve sűrűre főztem (kb. 25 perc).

Nagy szűrőbe tettem a spenótot, és forró vizet öntöttem rá, hogy összeessen (két adagban sikerült leforráznom mindet). Leöblítettem hideg vízzel, lecsepegtettem, majd kézzel alaposan kifacsartam, és deszkán, késsel nagyjából összeaprítottam. Hozzáreszeltem a sajt körülbelül 2/3 részét, ízesítettem a sóval és a szerecsendióval, és villával jól összekevertem.

Átgyúrtam, majd 8 részre osztottam a tésztát, és tésztanyújtó géppel közepesen vékonyra nyújtottam a darabokat. A tésztacsíkok közepére kanalaztam egy-egy csíkban a spenótos tölteléket, két oldalról ráhajtottam a széleket, majd alulra fordítottam a toldatot. (Mindezt csak azért, mert kész, száraz cannelloni nem volt itthon. Végülis hasonló lett, és így könnyebb volt megtölteni.)

Vékonyan kiolajoztam két 24 cm-es kerámia piteformát, és laza csigavonalban elrendeztem bennük négy-négy tésztatekercset. (Kihasználtam, hogy a friss tésztát tetszőlegesen lehet kanyarítani.) Rákentem a paradicsomszószt, majd ráreszeltem a maradék sajtot.

Hideg sütőbe tettem, és 170 fokon, légkeverésen addig sütöttem, míg láthatóan forrt a szósz és megpirult a tetején a sajt (15-20 perc).

Melegen, a piteformában tálaltam.

 

Zöldséges haltekercsek (húsos)

Ez volt az első olyan tél, amikor egyáltalán nem vettem semmilyen szezonon kívüli zöldséget, gyümölcsöt. Korábban se voltam nagy fogyasztója ezeknek, de azért pár alkalom mindig becsúszott, mikor már elég távoli volt a késő őszi friss zöldek emléke, és találtam olyat, aminek legalább nyomokban volt valami illata (nézhet ki akárhogy, meg mondhatnak róla akármit, az orrom az, ami nem csap be). Ilyen előzmények után persze már nagyon vártam a friss, zsenge retket, salátát, spenótot... S amikor végre megjelenik a piacon a néniknél, örömmel vásárolok be, és dehogy főzöm meg! De még csak salátává se alakítom holmi öntettel, egyszerűen csak "átmegyek nyúlba", és eszem úgy, ahogy van.

No, ezek a haltekercsek a maradékokból lettek. Sokféle zöldet sikerült beszereznem, mindenből egy kicsit, és nem győztem mindet megenni, mielőtt érezhetően fonnyadásnak indult volna. Eszembe jutott viszont, hogy nemrég olvastam egy receptet, amihez épp ezek kellenek kis mennyiségben, ráadásul a fagyasztóban őrizgetett két szép cápaharcsa-szelet is méltó formát nyerhet így.


Előző este áttettem a halat (2 szelet, kb. 1/2 kg cápaharcsa filét) a normál hűtőbe, majd reggel onnan is kivettem, hogy teljesen kiolvadjon. Leöblítettem, és félretettem.

A "beépített" körethez meghámoztam és kis hasábokra vágtam 1 kilónyi krumplit (ez még az utolsó zsák régi krumpliból volt - mire mind elfogy, remélhetőleg már barátságos áron lesz az új), majd mázas cseréptálba raktam, és összeforgattam 1 csapott teáskanál sóval, 1 marék petrezselyemzölddel és 2 evőkanálnyi olívaolajjal.

A halak töltelékéhez megmostam és vékony csíkokra vágtam 2 kis répát, és elővettem 1 nagy marék friss spenótot is. A halszeleteket enyhén sóztam, borsoztam, majd befedtem néhány réteg spenótlevéllel. Utána elosztottam rajtuk a répacsíkokat, és feltekertem őket a szélesebbik végüknél kezdve. A biztonság kedvéért megtűztem egy fogvájóval, majd a tálba, a krumplira raktam a haltekercseket. Az egész alá öntöttem kb. 1/2 dl fehérbort, majd rátettem a tál fedelét, és be a hideg (!) sütőbe. 200 fokra kapcsolva 50 percig sütöttem, majd még 10-15 percig az elárt sütőben hagytam.

Könnyű, ízletes ebéd lett belőle, 2 bőséges adag.

A kiinduló receptet az Ízek és érzések magazin 2010/1. számában olvastam, a hagyma kihagyásán túl a köretet és a sütési módot alakítottam át benne saját ízlésemre. Maradéktemetőnek jó volt ez az összeállítás, amúgy a korábbi változatok a témára nekem jobban bejöttek.

Idő: kb. másfél óra elteltével lehet enni, de legfeljebb fél óra munka van csak vele, plusz a halat ne felejtsük el kiolvasztani
Pénz: kb. 750 Ft a 2 bőséges adag
A hal és az olívaolaj messziről jött, a zöldségek viszont a környéken nőttek.