2012. március 31., szombat

Sültpaprikás-diós szendvicskrém (vegán)

Újabb kedvenc-gyanús szendvicskrém - ezért érdemes volt nyáron eltenni sült paprikát.


Hozzávalók
  • 1 üveg (4 dl) sültpaprika-befőtt
  • 10 dkg darált dió
  • 1 gerezd (füstölt) fokhagyma
  • 1 teáskanál őrölt paprika
  • 1 teáskanál római kömény
  • 5 evőkanál extra szűz olívaolaj
  • 1 evőkanál vörösborecet (vagy citromlé)
  • csipet só
Szűrőben jól lecsepegtetjük a paprikát (a levére ehhez az ételhez nem lesz szükségünk). Serpenyőben folyamatosan rázogatva illatosra pirítjuk a római köményt, majd mozsárban összezúzzuk.
Tálba rakjuk az összetevőket (a fokhagymát reszelve), és villával vagy botmixerrel összedolgozzuk. Megkóstoljuk, és szükség szerint igazítunk a fűszerezésén.
Barna kenyérrel tálaljuk.

Tipp: a befőtt leve kiváló ízesítője lehet bármilyen ételnek, amelyhez illik a paprika íze.

Forrás: GoodFood
 

2012. március 30., péntek

GoodFood - vegetáriánus szemmel

http://www.kossuth.hu/image/orig/GoodFood_01.jpg

Az egyik fő ok, amiért nem nagyon veszek főzős újságokat, hogy nem igazán gondolnak a vegákra. Ha meg az a vega még tojást se fogyaszt és a hagyományos, finomított alapanyagokkal is csínján bánik, akkor aztán tényleg nem tartozik a célközönségbe. Néha azért belelapozgatok a boltban egy-két kiadványba, hátha változott valamicskét a helyzet, de ritkán ér kellemes meglepetés.

A GoodFood magyar kiadása az. Üdítően sok vegetáriánus receptet tartalmaz. Az újság 111 receptje közül csak a főételek kategóriában van 18 (külön szakasz a tartalomjegyzékben), de - nyilván részben jellegükből adódóan - a levesek, a saláták és a sütemények között is igen sok megfelel. Külön öröm, hogy a vegetáriánusnak jelölt receptek tényleg mind azok, rejtett hússzármazékok sincsenek bennük (személy szerint a zselatinra nagyon háklis vagyok, de a húsleves, szalonna, zsír és társai se vegáknak valók, nyomokban sem, még ha nem vegák gyakran rá is csodálkoznak erre).

Alaposabb átnézés után azt is jóleső érzéssel állapítottam meg, hogy jónéhány olyan nem vega recept is akad benne, ami vega szempontból csak kicsit van "elrontva", nem fő összetevője a hús; így amelyik alapvetően tetszik, alkalomadtán simán elkészítem hús- helyett zöldségalaplével vagy épp a szalonna elhagyásával.

További pozitívum, hogy a vegetáriánus receptek nem mind az erőteljesen tejes-tojásos vonalat képviselik, és ilyen-olyan pótlóktól sem hemzsegnek. (A dietetikus szakértőnek meg elnézzük, hogy az ételallergiákról szóló kis cikkében erősen a pótlókban gondolkodik. Nyilván akinek egyik napról a másikra muszáj teljesen elhagynia valamit, az először helyettesíteni próbálja a megszokott ételeiben, később juthat el másfajta megközelítéshez.) Még vegán receptért se kell sokat kutakodni, a lakto- vagy lakto-ovo vegáknak pedig még könnyebb dolguk van.

A receptek nagyobbrészt elérhető, beszerezhető alapanyagokra épülnek, nem "elvont" különlegességekre, amikhez csak hossza utánajárás és/vagy nem kevés pénz árán juthatunk hozzá (akad ilyen is, de alapvetően nem ez a jellemző). Tetszik, hogy még akár nem vegák is könnyedén kipróbálhatnak belőle vega fogásokat, ha nyitottak erre, nem muszáj speciális boltok felkeresésével nagyon ismeretlen vizekre evezniük az alapanyagok beszerzésekor. A külföldi érzet ugyan megvan, mikor olyan ételeket is olcsónak titulálnak, ami itt inkább közepes árkategória (legalábbis szűkös konyhapénzből gazdálkodva nekem nem a vörös lencse vagy a kókusztej ugrik be, hogy azt kell venni rajta a megoldás érdekében - időnként belefér egy kis efféle "flanc", de nem hó végén), vagy előszeretettel használnak olyan hozzávalókat, ami errefelé azért nem a legelterjedtebb képviselője a kategóriának (erősen felülreprezentáltnak érzem például a szárzellert, a cheddart, a gyömbért). Helyenként a szezonalitás sem egészen stimmel (márciusban újkrumpli? - igyekszem júniusig nem elfelejteni az egyébként szimpatikus receptet), bár az igyekezet határozottan látszik, mindenképpen lejön, hogy egy tavaszi számot lapozgatunk.

Sok-sok könnyen elkészíthető, hétköznapi receptet is ad az újság, gyönyörű fotókkal, melyek - pár apróságtól eltekintve - összhangban vannak a leírással. Némelyik fogás már-már annyira egyszerű, hogy gyakorlottabbak magazin és recept nélkül is bármikor összeütnek ilyesmiket a saját fejük után, de aki nem vega, és tudni szeretné, hogy például miket esznek a vegák, vagy kezdő vega, és megvalósítható receptekre vágyik, annak hasznos olvasmány lesz a magazin. Helyenként elég elnagyolt a leírás, teljesen kezdő konyhatündérek nem ebből fognak megtanulni főzni, de némi alapismeretek és józan ész birtokában jól használható anyag.

A közgondolkodás szerint általában egészségesnek tartott fogásokból elég jó a kínálat, aki még nem különösebben elkötelezett valami speciális irányzat mellett, könnyedén bevezethet apró, de hatásos változtatásokat az étkezésébe, ha a magazinból főz. Engem már nem kell meggyőznie a barna rizs előnyeiről a dietetikusnak, viszont hiába kerestem, egy fia ilyen receptet nem találtam, se ezen kis felsorolás mellett, se máshol az újságban (fehér rizsesek vannak, de ismerve a barna rizst tudom, hogy nem lehet egy az egyben lecserélni rá a fehéret, pláne nem mindenütt). Az én szájízemnek a sütemények sem elég "reformosak", de legalább vegák, és ötletadónak megteszik. Én nem használok mikrót, meg babkonzervet se, de azt is pontosan tudom, hogyan lehet ezeket könnyedén megoldani máshogy - nagy pozitívum viszont, hogy durván mű alapanyagok nincsenek benne.

Összességében tetszik, a második számot még valószínűleg megveszem (a boltban belelapozva eldöntöm), az előfizetés még komolyabb megfontolás tárgya. Kíváncsi vagyok, mennyire sikerül hosszabb távon tartani, illetve javítani a színvonalat. Ezen a mostanin látszik azért, hogy első szám, de kezdetnek nem rossz - ha osztályzatot is kellene adnom a szöveges értékelés mellé, egy erős 4-es lenne az.

* * *

Amit már elkészítettem a magazin receptjeiből inspirálódva:
Ami még kipróbálásra vár, és alkalomadtán sorra is kerül (a teljesség igénye nélkül):
  • Sült sajt diós kenyérrel és körtével (csak el ne felejtsem őszig :)
  • Babos tésztaragu húsgombóccal (húsgombóc nélkül)
  • Sült póréhagyma baconös rizottóval (a bacon kimarad) (megcsináltam, ilyen lett)
  • Gombás-rizses egytálétel (gomba helyett valami más zöldséggel, hogy Isti is szeresse)
  • Nyuszis zsemlék (saját, Graham-lisztes tésztából; a formázás tetszik)
  • Vegetáriánus pite (legfeljebb a brokkoli kimarad, ismerve a szokásos piaci kínálatot)
  • Korianderes répaleves (a turmixolást lehet, hogy mellőzöm)
  • Cseresznyés scone (a liszt egy része persze barna lesz)
  • Tejszínes-csemegeuborkás újkrumpli (majd júniusban, zöldség alaplével)
 

2012. március 29., csütörtök

Félbarna, dagasztás nélküli pizzatészta (vegán)

Bár van bevált receptem a témára, a márciusi GoodFood receptjét muszáj volt kipróbálnom. Kíváncsi voltam ugyanis, hogy milyen pizzát eredményez a kevés élesztővel kevert, hosszan kelesztett tészta. A dagasztás nélküli kenyérnél már bejött, így itt is jó eredményt reméltem. Még úgy is, hogy a fehér liszt felét Graham-lisztre cseréltem, hadd legyen annyival is egészségesebb. A feltétbe pedig belekerült a babbal töltött krumpli után megmaradt kevéske bab, kiegészítve saját eltevésű paradicsommal. (A magazinban szereplő vega feltétekkel is megenném alkalomadtán, de így hó végén kiváló volt ez a meglévő készletből összerakott változat is.)


Hozzávalók 4 személyre, 2 nagy pizzához

a tésztához:
  • 30 dkg finomliszt
  • 30 dkg Graham-liszt
  • 2 teáskanál só
  • 1 dkg friss élesztő
  • 1/2 liter langyos víz
  • 2 evőkanál olaj
  • 1-2 marék liszt a gyúráshoz
  • 1 evőkanál búzadara a szóráshoz

a feltéthez (laktovega):
  • 4 dl zöldséges szósz
  • 3,5 dl paradicsomkoktél
  • maradék babos ragu (természetesen kimaradhat, de nem rontotta el, és legalább elfogyott ez a pár kanálnyi is)
  • 1/2 teáskanál só
  • 1 teáskanál szárított bazsalikom (vagy tetszőleges más zöld fűszer)
  • 15 dkg sajt (nálam fűszeres házi sajt a piacról)

Nagy tálba szórjuk a kétféle lisztet, összekeverjük a sóval, belemorzsoljuk az élesztőt, majd fakanállal hozzákeverjük a vizet és az olajat. Sűrű, de éppen keverhető, ragacsos massza lesz belőle. Letakarjuk, és hűvös helyen állni hagyjuk legalább 6 órán át. (Én kb. egy óra elteltével, mikor már láthatóan elkezdett benne dolgozni az élesztő, betettem egy éjszakára a hűtő legalsó polcára.)
A duplájára kelt tésztát ismét átkeverjük a fakanállal, és most már szobahőmérsékleten hagyjuk fél-egy óráig. Lisztezett munkalapra borítjuk, kettévesszük, és lisztes kézzel gombócokká gyúrjuk.
Szilikonlapot (vagy jó minőségű sütőpapírt) terítünk két nagy sütőlemezre. Meghintjük kevés búzadarával, és kinyújtjuk rajtuk a tésztagombócokat. 10-15 percig pihentetjük; ezalatt elkészítjük a feltétet (összekeverjük a paradicsomszószokat a fűszerekkel, lereszeljük a sajtot) és bemelegítjük a sütőt 200 fokra.
A tésztára rakjuk a feltétet, és 200 fokon, légkeveréssel kb. 20 perc alatt megsütjük (szépen megsült egyszerre a kettő, a végén az alsót kellett följebb raknom pár percre, hogy picit megpiruljon a tetején a sajt).


Puha, levegős, kiváló állagú tészta lett, megérte kipróbálni. Az íze is más, mint a gyors változatnak. Nem csak pizzához fogom használni, hanem mindenféle zöldséges lepény alapjaként is. Igaz, hogy készítésekor jó előre kell gondolkodni a hosszú kelesztés miatt, munka viszont alig van vele.
 

2012. március 27., kedd

Babbal töltött krumpli (vegán)

Nem hoznak különösebben lázba a gasztroújságok, de most győzött a kíváncsiság, megvettem a magyar GoodFood első számát. S ha már megvettem, átböngésztem, és végül természetesen főztem is belőle. Persze hű maradtam önmagamhoz, elég nagyjából tartottam csak be a kiinduló receptet, de a Főkóstoló is egyetértett, hogy ez egyáltalán nem vált kárára, sőt!


Hozzávalók 4 személyre
  • 1 bögre (2,5 dl, 25 dkg) szárazbab (gyöngybab)
  • 1 babérlevél
  • 1 evőkanál olaj
  • 1 sárgarépa
  • 1 petrezselyemgyökér
  • 1 dl ketchup (házi fűszeres paradicsomszósz)
  • 1 teáskanál őrölt paprika
  • 1 kávéskanál só
  • 1 teáskanál natúr vegamix
  • 1 teáskanál szárított bazsalikom
  • 1-2 dl víz
  • 12 közepes krumpli
  • kevés morzsolt petrezselyemzöld (elhagyható)

Beáztatjuk a babot egy éjszakára, majd másnap friss vízben puhára főzzük, a babérlevéllel ízesítve.

Körömkefével alaposan megsikáljuk a krumplit, elrendezzük egy tepsin, és hideg sütőben indítva 180 fokon, légkeveréssel, 45 percig sütjük, majd az elzárt sütőben hagyjuk még kb. 10 percig. (Ha könnyen járja a villa, akkor átsült.)

Amikor a krumpli már majdnem jó, elkészítjük a babos szószt. Vastag aljú edényben fölmelegítjük az olajat, és kevergetve megsütjük rajta az apró kockára vágott répát és gyökeret. Hozzáadjuk a főtt, leszűrt babot, a ketchupot, a fűszereket és a vizet, és kb. 5 perc alatt összefőzzük.

A krumplit kettévágjuk, majd a feleket még ketté, úgy, hogy alul egy pici rész összetartsa. Rákanalazzuk a babot, meghintjük petrezselyemzölddel, és azon melegében tálaljuk. (Héjastul is nyugodtan meg lehet enni, de aki idegenkedik ettől, jobban jár, ha tálalás előtt lehúzza az egész krumpli héját, nem a fogyasztáskor rakosgatja ki.)
 

2012. március 26., hétfő

Kifőztük 2012/4.


Megjelent a Kifőztük gasztromagazin áprilisi száma, melybe természetesen elsősorban a tavasz és a húsvét jegyében válogattuk a jobbnál jobb recepteket.

Én az alábbiakkal készültem:

Tormás lepényke

Boros zöldségkrémleves

Tormás zöldségkrémleves

Almás-diós püspökkenyér

Kakaós almakenyér

Diós-mézes keksz

Kókuszos zabkeksz csokoládésan

 A magazin a www.kifoztuk.hu oldalról tölthető le.
 

2012. március 24., szombat

Csicsóka eladó

2012. 04. 03. Elfogyott! Jövőre lesz legközelebb :)

-------------------

Előzetes egyeztetés után frissen felszedett csicsókagumó eladó Szegeden. Fogyasztásra és vetőmagnak egyaránt alkalmas. Kifejezetten ajánlott cukorbetegeknek, egészséges életmódra törekvőknek, vagy egyszerűen a különlegességeket kedvelőknek. Változatosan elkészíthető önmagában vagy más zöldségekkel kombinálva, valamint savanyítva akár tartósítható is. Kipróbált és bevált csicsókás receptjeim a blogomban, illetve a Kifőztük magazin téli számaiban olvashatók.

Ára: 200 Ft/kg. Személyes átvétel Szeged-Sziksóson, vagy igény szerint postázom is, de ebben az esetben a postaköltséget felszámítom. (Ez jelenleg 2-20 kg között standard postai csomagban 1115 Ft. 2 kg alatt levélben súlyfüggő, kedvezőbb díj van.) Az árusítás a készlet erejéig, de legfeljebb március végéig (kb. egy hétig) tart.

Érdeklődni lehet a dulmina_kukac_citromail_pont_hu e-mail címen.
 

2012. március 23., péntek

Fűszeres lencsetál gyökérzöldségekkel (vegán)

Még akad a sufniban a télire betárazott gyökérzöldségekből, így épp kapóra jött ez a recept, melyet az angol GoodFood oldalán találtam. Vörös lencse hiányában barnát használtam hozzá, meg a saját ízlésünkhöz igazítottam a fűszerezését, így ez lett belőle:


Hozzávalók 4-5 személyre
  • 1 bögre (2,5 dl, 25 dkg) barna lencse
  • 3/4 kg krumpli
  • 3-4 sárgarépa
  • 2 petrezselyemgyökér
  • 2 evőkanál olaj
  • 1 evőkanál (Madras) curry (aki szereti és bírja a csípőset, többet is tehet)
  • 1 teáskanál kurkuma
  • 1 evőkanál VegaNatura ételízesítő
  • 1 kis marék szárított petrezselyemzöld (vagy 1 csokor friss)
  • kb. 1 l víz 
  • kenyér a tálaláshoz (elhagyható)
Beáztatjuk a lencsét egy éjszakára, vagy legalább néhány órára.

Meghámozzuk a zöldséget, és kisebb falatnyi darabokra vágjuk. Vastag aljú, mély serpenyőben fölmelegítjük az olajat, majd kevergetve enyhén átpirítjuk rajta az előkészített zöldséget. Beleszórjuk a fűszereket, felöntjük annyi vízzel, amennyi ellepi, felforraljuk, majd hozzáadjuk a leszűrt lencsét is. Kis lángon, fedő alatt addig főzzük, míg be nem sűrűsödik és a zöldség roppanós-puha nem lesz. Szükség szerint utánafűszerezzük, és petrezselyemzölddel meghintve tálaljuk. Kenyeret kínálunk mellé.

Tipp: lencse helyett sárgaborsóval is ki fogom próbálni alkalomadtán.

Forrás: GoodFood
 

2012. március 22., csütörtök

Hegyi Barbara: Abraka babra - könyvajánló

Nem csak főzni - és persze jókat enni - imádok, hanem mások konyhájába is szívesen bepillantok, ha adódik rá lehetőség. Legyen az blog, könyv vagy élő látogatás, érdekes élmény még akkor is, ha nagyon eltérő az ízlésünk. De ha netán sikerül ellesnem valami olyat is, ami az én világomba is illeszkedik, akkor könnyen válik visszatérő vendég belőlem.


Ezúttal Hegyi Barbaránál jártam, persze nem igaziból, hanem a könyve útján. Varázslatos világ tárult elém a lapokon, és szívesen térek vissza újra meg újra a színésznő konyhájába ilyenformán, hogy gyönyörködjek a képekben, elképzeljem az ínycsiklandozó fogásokat, no és hogy két recept között "hallgassam" házigazdám történeteit. Tényleg szinte hallom jellegzetes, vidám hangját, ahogy mesél az ételekről, s a hozzájuk kapcsolódó élményeiről, rokonairól, barátairól, ismerőseiről.

Hamar megvannak a közös pontok, túl azon az általánosságon, hogy ő is imád főzni. Évszakok szerint sorolja a recepteket, jönnek szépen sorban a szezonális zöldségek, gyümölcsök, és belőlük a dolgos hétköznapok, a ráérősebb szabadnapok, s az ünnepek finomságai. Megtisztelve érzem magam, hogy régi, hagyományos, családi "titkokba" is beavat, de ugyanilyen lelkesen mutatja modernebb receptjeit is. Kipróbált, bevált fogás mindahány, érthetően leírva, ami alapján bárki könnyedén elkészítheti, ha kedvet kapott hozzá. Még csak különleges alapanyagok se kellenek a legtöbb recepthez, legfeljebb a szezonját kell kivárni egyiknek-másiknak.

Már a történetekért és a hangulatért megérte belemélyedni ebbe a könyvbe, az meg a kellemes ráadás, hogy rögtön több olyan ételt is találtam benne, amit alkalomadtán el is fogok készíteni. Most természetesen a tavaszi receptek szólítottak meg leginkább, veteményezéskor eszembe is jutott, hogy ha minden jól megy, ezekből a zöldségekből lesz majd - többek között - sült bébifokhagyma (Isti kedvére!) meg "kerítőleves".

Elég izgalmasan hangzik? Akkor irány egy könyvesbolt, vagy a kiadó honlapja!
 

2012. március 20., kedd

Első találkozásunk a tofuval

Vannak alapanyagok, amelyekről sokat hallottam meg olvastam már, de még sosem próbáltam. Talán meglepő, hogy vega létemre a tofu is ilyen volt, egészen mostanáig. Számomra a vegaság ugyanis nem a megszokott ízek és ételek húsmentesítéséről szól, így kezdettől fogva inkább néztem gyanakvással, mintsem nyálcsorgatva a különféle húspótlókat. Aztán a szejtánnal volt pár kósza találkozásom, látom is benne a lehetőségeket, de nem vonz ez a vonal. Így a tofu se izgatta a fantáziámat. Hiszen körülbelül ugyanazt tudja, csak ráadásul szójából van. Nyilván nem igaz azért minden rossz, amit a szójáról írnak, de minden bizonnyal nem is nélkülözhetetlen még egy vegának sem. Rejtett formában valószínűleg megeszem én a betevő szójaadagomat, nem kell külön is rátenni még egy lapáttal, pláne rendszeresen.

Most féláron jött szembe a natúr tofu a múltkori bevásárlásunkkor. Magyar termék, nem génkezelt, tartósítószermentes. Kóstoljuk meg! - döntöttük el rövid tanakodás után. (Saját bevallása szerint kifejezetten tofut Isti se evett még, csak szójababbal kísérletezett már régebben.)

A csomagolás semleges ízű, tetszőlegesen fűszerezhető valamit ígért, s tényleg az. Sok fűszert kíván, de valóban akármi lehet belőle, mert magában elég semmilyen. Állagra viszont nem olyan "gumis", mint a szejtán, inkább olyan, mint egy keményebb sajt. Megfőzni se muszáj, szóval tulajdonképpen nem rossz ez.

Az első csomagból pástétom lett, főzés nélkül: villával összetörtem, majd ízesítettem őrölt paprikával, köménnyel, sóval, majoránnával, meg öntöttem bele némi hidegen sajtolt olajat, aztán meg vizet, hogy jól kenhető krémmé váljon. Sokat kóstolgattam, s közben azt is megállapítottam, hogy igencsak laktató.

A többit eltettük későbbre, a fagyasztóba. Remekül bírta, felengedés után ugyanolyan volt, mint fagyasztás előtt.

A második csomagból Isti főzött paprikást, főzelékfeltétnek. Így is tetszett, állagra és ízre egyaránt.

A harmadik csomagot szintén Isti készítette el: felkockázás után olajon enyhén átpirította, majd ráöntött egy kis üveg lecsót, fűszerezte, és összefőzte. Finom és laktató vacsora lett belőle.

A negyedikből pedig tofurántottát tervezek csinálni a napokban.

Összességében nem bántuk meg, hogy kipróbáltuk, de azért gyakori tétel sem lesz ezután a bevásárlólistánkon. Alkalomadtán jöhet.   

 

2012. március 13., kedd

Kifőztük közlemény

Kedves olvasóink!
A kiadó tájékoztatása szerint, az előzetes hírekkel ellentétben a következő nyomtatott szám - a Népszabadság gasztromellékleteként - nem március 14-én, hanem áprilisban jelenik meg.
Üdvözlettel,
a Kifőztük csapata
 

2012. március 1., csütörtök

Kifőztük 2012/3.


Megjelent a Kifőztük magazin márciusi, születésnapi száma. Természetesen nincs ünneplés torta nélkül, de a többi kategóriában is hoztuk a most aktuális recepteket. Jómagam a következőkkel gazdagítottam a kínálatot:

Tönkölygombócos zöldségleves

Csicsókás orzottó

Lencsével rakott krumpli

Sajtos-pórés csicsókalepény

Morzsás tészta

Csokoládés-mogyorós keksztorta

Gesztenyés-meggyes rózsatorta

Savanyúság csicsókából

Az újság a kifőztük.hu oldalról tölthető le, továbbra is ingyenesen, mindössze regisztráció és bejelentkezés szükséges hozzá. Meg nem csak ezért érdemes ellátogatni ide, hanem a naponta újabb és újabb nyereményekért folyó játék miatt is.
 

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails