2008. április 12., szombat

Ha szombat, akkor kukorica: Kukoricamálé

Sajtkukac málétortája volt a kiindulópont. Persze nekem egyből az önédesítős változat kellett, nem a cukros :) Tehát a kukoricadara egy részét kukoricalisztre cseréltem, forró vízzel összekeverve pár órát állni hagytam (egy vastag aljú lábasban, lefedve, a befőttdunsztoláskor is használatos plédbe tekerve), aztán hozzáadtam a többi alkotórészt, és úgy sütöttem ki.

Fantasztikus átható kukoricaillata lett – ez nagyon tetszett! Az már kevésbé, hogy igen ragaszkodott a piteformához, mondhatni reménytelen volt egyben kiügyeskedni. Sebaj, inkább benne hagytam, és élvezettel kikanalaztam (így arra is rájöttem, hogy valószínűleg az aljára leült mazsola volt a ludas). Legközelebb meg majd teszek alá sütőpapírt...

Tehát a recept:

Egy vastag aljú lábasban 1 bögre (240 ml, a kenyérsütőgép mérőpohara) kukoricalisztet simára kevertem kb. 6 dl forró vízzel (kisebb adagokban hozzáöntve), majd hozzáadtam 1 bögre búzadarát és 1/2 bögre kukoricadarát is. Ezzel is simára kevertem, majd lefedve és egy plédbe tekerve melegen tartottam néhány órán keresztül (hogy a kukoricakeményítő kedvére hidrolizálhasson, és az így keletkező cukor édesítse az ételt - komolyan ez történhet a háttérben!). Utána hozzáadtam még 1 teáskanál vanília kivonatot, 1 csipet sót, 1 marék mazsolát, kevés citromlevet, 1/2 mokkáskanál szódabikarbónát és 1/2 bögre étolajat. Kikent formába öntöttem, majd 210 fokos sütőben 65 percig sütöttem.

Kukoricás receptek még - és jön több is majd :)

Holnap pedig búzás nap!

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails