Előszöris választottam egy megfelelő tálat a tészta összeállításához, és megolvasztottam benne 12 dkg margarint (egy mosatlan valamivel kevesebb). Közben a lisztes kancsómba kimértem a por alakú összetevőket: 10 dkg teljes kiőrlésű liszt (praktikusan 5 evőkanál), 2 evőkanál teljes kiőrlésű rozsliszt, 2 evőkanál étkezési keményítő, 20 szem mogyoró lereszelve (ennyiért inkább nem vettem elő a darálót, amúgy a diódarálóval szoktam ezt is), 1 teáskanál sütőpor (jónak láttam hozzátenni). Az 5 dkg cukor helyett egy kis mézet csurgattam bele. Nem igazán akart összeállni, úgyhogy bő 1/2 dl vizet is tettem még hozzá (gondolom, a teljes kiőrlésű lisztek miatt jártam így).
Így meg lágy lett (kissé ragadt), de nem akartam lisztezni, inkább kitaláltam, hogy keksznyomóval fogom formázni. Be is jött a dolog, simán ment azzal a kinyomóformával, amivel a keményebb tészták nem, mert jobban ragaszkodnak a kinyomóhoz, mint a tepsihez. Kikent tepsire nyomtam őket, és egyáltalán nem zavart, hogy némelyiknek csúnya lett a közepe, mert a végén egy-egy egész szem mogyorót tettem mindegyikre. Egy részét kinyomtam így, aztán gondoltam egyet, és a többihez egy teáskanál kakaót is kevertem még.180 fokon kb. 15 percig sütöttem légkeverésen (így egyszerre megsült mind a két tepsivel), és nem volt még teljesen meleg a sütő, mikor beraktam.
A mogyoró megpirult a tetején, és a tészta is finom lett. 62 darabnak számoltam, pedig csak kísérleti fél adag volt. Ezek után nem vágyom kipróbálni, hogy víz nélkül, a kemény tészta milyen. Lehetett volna még vanília kivonattal vagy rummal bolondítani, és dióval is el bírom képzelni. Na, majd legközelebb. Akár karácsonyra is :)
4 megjegyzés:
Nagyon guszta lett! Nekem mondjuk nincs türelmem ilyen aprósütikkel pepecselni :(
Marcsi
Ez egyáltalán nem pepecselős, pont azért imádom a keksznyomót :)
Amit viszont nyújtani és szaggatni kell, azt kétszer is meggondolom...
Kedves Dulmina!
Én kipróbáltam ezt a receptet, és nagyon finom lett. Egy gondom van csak, hogy a keksznyomó bizony egy idő után szétugrott a kezemben, azazhogy a rúgója... Nem bírom visszavarázsolni (bár azt sem látom ,hogy igazából honnan akadt le). Nem tudsz valami helyet, hogy hol javíttathatnám meg? Köszi a segítséget. Még a többi ilyen receptet is ki akarom próbálni, de lehet, hogy csak kézi formázás lesz belőle ezek után. :(
Bogi
Egyszer én is jártam így ezzel az új "kiadású" keksznyomóval, utána apukám javította meg. Azután nagyon óvatosan, lágy tésztával használtam csak. Aztán meg ráakadtam egy eredeti, békebeli, masszív példányra a Vaterán, megvettem, azóta nincs gondom az eszközzel.
Amúgy az a baj ezekkel a mai dolgokkal, hogy eleve nem hosszú életűre és javíthatóra csinálják őket...
Megjegyzés küldése