Volt még itthon pár illatos, szabadföldi paprika meg paradicsom. Gondoltam, vétek lenne megfőzni, fűszerezni őket, az illatuk alapján annyira finomak így natúr. Ezért csak kisebb falatnyi darabokra vágtam őket, egyenesen a tányérra:
Aztán meg melléültem, és nyugodtan elfalatoztam. Kézzel csipegetve.
A zöld húsú paprika még savanykás volt, a piros viszont meglepően édes. Az állaguk is más volt, de az adott szemen belül is voltak picit eltérő ízű darabok. Jólesett elropogtatni őket egy-egy puha paradicsomszeletet is közbeiktatva időnként.
2 megjegyzés:
lassan nyersevő leszel:)
Ott még azért nem tartok :)
De már készülőben erről egy bejegyzés.
Megjegyzés küldése