2008. október 4., szombat

Patiszonos egytál őszi hangulatban

Mai ebédem egy "semmi különös" patiszonpörköltnek indult, de aztán a hozzávalók előkészítése közben jobb ötleteim támadtak, és végül ez a finomság kerekedett belőle:

Egy közepes patiszont kettévágtam, kikanalaztam a magjait, majd a feleket felszeleteltem, és krumplihámozóval levágtam mindegyikről a héjat (így nem kell sokat elfaragni a cakkok miatt). A megtisztított darabokat felkockáztam. Két kis, piros húsú paprikának eltávolítottam a csutkáját, majd a húsát felaprítottam. Négy közepes paradicsomnak lehúztam a héját, a húsát pedig felkockáztam. Kimentem a kertbe pasztinákért, és úgy adódott, hogy két kicsit sikerült kihúzni. Ezeket jó alaposan megmostam, majd hámozás nélkül vékony karikákra szeltem.
Mély serpenyőben kevés olajat forrósítottam, majd picit átpirítottam rajta a patiszonkockákat meg a pasztinákkarikákat. Aztán hozzáadtam az előkészített paprikát és paradicsomot is, és kis lángon főztem tovább. Fűszereztem kevés tengeri sóval, néhány megroppantott borókabogyóval meg néhány kakukkfűág leveleivel. A paradicsom engedett annyi levet, hogy nem kellett vizet öntenem alá. A zöldségek megpuhulásáig főztem, időnként megkeverve.
Már a színe is melengető, és mivel a felhasznált paprika is picit csípős volt, duplán jólesett ezen a hűvös, esős őszi napon.

Patiszon helyett más, önmagában kevésbé karakteres ízű zöldséggel is el bírom képzelni ugyanezt. Friss paradicsom hiányában paradicsomlevet, paprika hiányában pedig olajban eltett sült paprikát használnék. A pasztinák szerencsére télálló, folyamatosan lehet szedni (ennek hiányában répa, petrezselyemgyökér és némi zeller kombinációjával próbálkoznék).

Nincsenek megjegyzések:

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails