Egyszerű meggyes-mákos kevert süti (vegán)

A molyok elleni harc részeként rendszeresen átnézem a készleteimet, és különteszem gyors felhasználásra, aminél ezt valami indokolja (ez nem csak kezdődő molyosodás, hanem például közeli - vagy urambocsá' már kicsit elmúlt - lejárat is lehet, illetve a nem bolti árunál egyszerűen csak emlékszem rá, hogy elég régóta megvan már). Ezeket a félretett dolgokat aztán igyekszem mihamarabb beépíteni valamibe, hogy ne menjenek tönkre. Most egy kis mákot meg zabkorpát vettem ki a dobozból, és egy üveg évjáratos meggybefőttel kiegészítve ez az egyszerű desszert lett belőlük.

Hozzávalók

• 3 dl darált mák
• 3 dl zabkorpa (liszttel is jó)
• 1/2 dl barna cukor
• 1 csapott teáskanál szódabikarbóna
• 1 közepes üveg (4 dl) házi meggybefőtt
• 2-3 dl víz
• 1 evőkanál olaj

Szűrőben lecsepegtettem a meggybefőttet. Összekevertem a mákot, a zabkorpát, a cukrot és a szódabikarbónát, majd hozzáöntöttem a meggylevet és annyi vizet, hogy könnyen keverhető, de ne túl híg tészta legyen belőle. Vékonyan kiolajoztam egy közepes tepsit (25 x 20 cm; vagy kicsit kisebb is jó), beleöntöttem a tésztát, rászórtam a meggyet, és 180 fokra melegített sütőben kb. 20 perc alatt megsütöttem. (Akkor kész, amikor körben elvált a tepsitől és barnulni kezd a széle; ekkor már a közepébe szúrt fogvájóra sem tapad nyers tészta.) Kis kockákra vágva tálaltam. Akinek nem elég édes, megszórhatja nádporcukorral a tányérján.

Tipp: a mákot érdemes mindig frissen darálni, mert ilyen állapotában hamar megavasodik, míg egészben jól tárolható. Mákdarálás után célszerű némi cukrot is áthajtani a darálón, így nem avasodik bele a mák és nem is kell minden egyes használat után szétszedni és kitakarítani. Az igazi mákdaráló nem elvágja, hanem szétnyomja a szemeket, ezért a kávédaráló vagy a késes aprító nem az igazi erre a célra, legfeljebb szükségmegoldás.


Forrás: Lét-tudatos konyha