Most is az volt a cél, hogy minimális munkával kerüljön az asztalra valami laktató finomság. Fogtam hát a diónyi nagyságú újkrumplikat, alaposan megmostam őket, de ezúttal nem dörzsöltem le a héjukat. Teleraktam velük a tűzhely legnagyobb tepsijét, és 45-50 percig sütöttem őket 200 fokon, előmelegítés nélkül. Már sütés közben nagyon intenzív illatuk volt, és a kész krumplik is sokkal ízletesebbek, mint a téliek, főleg, ha héjastul esszük (én még mindig nagyon szeretem a vékony héjú dolgokat nem meghámozni, Isti még nem szokott erre rá). Hidegen sajtolt napraforgóolajjal meg pici sóval ettük, amit én pirospaprikával, Isti meg natúr vegamixszel egészített még ki.
Nyilván nem a legforróbb nyárban kell befűteni vele, de egy hűvösebb napon érdemes kipróbálni!
(Holnap azt is leírom, hogy mit csináltam a maradékból.)
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiVYUQXY-DPtJYlHbrkbL21jbE8pAWG8tN1phIB28nRgaY5q-TnRI-0RBDATfghaXe5F4QHQd_8hN3FBbpe0GE-bGc3lThgec74j8GGDjCkDKifDut_lLsld2JdkN3wQI6kjJHeLwvd9DsT/s200/dulmina_signo.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése