2010. szeptember 8., szerda

Csicseriborsó krém - hummusz (vegán)

A múltkori csicseriborsós kalandom után nem adtam fel a reményt, hogy sikerül ebből valami igazán kedvemre való finomságot is csinálnom. Akkor a hummusz merült fel igen kézenfekvő ötletként, fel is vettem gyorsan a "mindenképpen ki fogom próbálni" című listámra. Most jött el az idő:


A csicseriborsót beáztattam egy éjszakára (nem csak ehhez főztem most, így nagyobb mennyiséget - ehhez aztán végül 10 dekányi száraznak megfelelőt használtam fel). Másnap leöntöttem az áztatóvizét, majd másikban feltettem főni. Csipetnyi szódabikarbónát is szórtam bele, mert azt olvastam, hogy ez rövidíti a csicseriborsó amúgy órákban mérhető főzési idejét. Hát, nem tudom, hogy a szódabikarbónának köszönhetően-e, de fél óra elteltével tényleg puha volt. Leszűrtem, s egy villával könnyedén össze tudtam törni (nagyobb mennyiségnek azért inkább turmixgéppel, vagy legalább krumplinyomóval mennék neki, de tulajdonképpen nem volt rossz ez a megoldás sem). Az előzetes tájékozódás során olvasott receptek alapján egy "minimál" ízesítést alkalmaztam: szezámsó, extra szűz olívaolaj és fehérborecet került bele, evőkanálnyi lépcsőkben (fajtánként kb. 2-3 evőkanálnyi), sűrű kóstolgatás mellett. (Borecet helyett szívesen használtam volna citromlevet, csak épp nem volt itthon citrom.) Nem akartam "megúsztatni" az olajban, így egy idő után inkább a borsó főzővizéből tettem még hozzá, hogy kenhető, krémes állagú legyen. A szezámsó nagyon finom ízt adott neki, és különösen tetszik, hogy nem a só, hanem a pirított szezámmag dominál benne, lehet tehát bátran használni még egy ilyen magamfajta notórius alulsózónak is. Egy részét - abszolút nem autentikus módon - egy krumplilepényre kenve ettem meg azon frissiben, a többit pedig kis paprikákba töltöttem (amik enyhén csípősnek bizonyultak, s ez remekül illett a töltelékükhöz - amit még jó, hogy nem fűszereztem mondjuk cayenne borssal :). Utóbbi formátumban hidegtálakra vagy vendégváró falatoknak is el bírom képzelni.

Ebben a formában határozottan ízlett a csicseri, azt hiszem, a 25 dekás csomag többi részét sem a molyok fogják megenni.


Idő: kb. 3/4 óra elteltével lehet enni, de ebből legfeljebb 10 percnyi munka (plusz áztatás)
Pénz: kb. 150 Forint a fenti mennyiség, amit 2 adag ételhez fogyasztottam el
A borecet menti meg a hazai alapanyagok becsületét, amúgy ez most alapvetően külföldi hozzávalókból van.

3 megjegyzés:

Eszter írta...

eddig a csicseriborsóról nekem sem voltak jó tapasztalataim.... 2-3 órás hiába főzés után dobtam az egészet a kukába... én is kipróbálom legközelebb szódabikarbónával. Köszi!

Ildy írta...

Én nagyon szeretem a csicseriborsót. Van egy remek leves receptem, lehet, hogy a héten megcsinálom, talán neked is tetszeni fog.

Bridge írta...

Próbáld meg kuktában, ha van. Kicsit rövidebb lesz a főzési idő. Egyébként csak idő kérdése, majd meg fő 1xcsak. :) De szerintem is érdemes rá várni, mert finom.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails