2008. október 16., csütörtök

Banán-alma-citrom ivólé

Akár Kubu is lehetne, de csak az üveg az, amibe töltöttem, a tartalom házi.

Nem igazán szoktam banánt venni, mert a piacon a kistermelőktől vett friss gyümölcsök mellé különösebben nem hiányzik. Most is csak azért csábultam el mégis, mert ugyan más dolgokért mentem a boltba (vettem azokat is persze), de láttam, hogy van egy kis tálcán néhány félárú darab. Megnéztem közelebbről: nem nyomódott, nem leves, nem romlott (pofátlanságnak tartom, mikor az olyat is megpróbálják akciósan eladni, ami már egyáltalán nem ehető), csak a külseje csúnya (barnás, mert már nagyon érett). Nosza, le is mérettem mindet.

Hazafelé tekerve pedig kitaláltam, hogy mi legyen belőle még ma (nehogy már nálam romoljon meg). Egyet megettem (megállapítottam, hogy a többit nem fogom így, mert nekem nagyon édes), kettőből egy gyors muffin lett, a négy legszebbet eltettem holnapra (majd még kitalálom, pontosan mi is legyen belőle), a többi meg ebben az ivólében végezte.

Előszöris megtisztítottam és felkockáztam az itthon fellelhető almakészletemet (úgy bő másfél kilónyi lehetett). Bő lében puhára főztem egy fahéjrúd társaságában. A levét leöntöttem egy tálba, meg eltávolítottam a fahéjrudat. Meghámoztam és belekarikáztam a jó érett banánokat (úgy szűk két kilónyi lehetett), majd az egészet összeturmixoltam. Hozzáfacsartam egy kis citrom levét, meg az alma főzőlevéből visszaöntöttem annyit, hogy megfelelő sűrűségű italt kapjak (én úgy szeretem, ha érezhetően sűrű, de azért szívószállal nem okoz nehézséget inni). Megkóstoltam, és megállapítottam, hogy épp jó így az íze, nem kell már bele semmi (magyarán ez egy cukor- és édesítőmentes itóka, az érett banán tökéletesen elintézte mindezt). Jól átforraltam (mert ugye a banán főzés nélkül került bele), majd azon forrón üvegekbe töltöttem, lezártam, most épp a szárazdunsztban hűlnek.

16 üveggel lett (330 ml-es), meg maradt kóstoló is. Üvegenként 50 Forint beruházást igényelt, meg a rendkívüli munka bevállalását. Szerintem megérte :)

6 megjegyzés:

Kocsmáros Gabi írta...

Nahát! Most bukkantam a blogodra. Irtóóóóó jó! :D Elmerengtem ezen az ivólé-kérdésen. Meddig áll el mindenféle csodálatos tartósítás nélkül?

Dulmina írta...

Örülök, hogy találtál érdekes dolgokat nálam.

Az ivólé addig áll el, amíg meg nem iszom :) De egyébként a hőkezelés miatt akármeddig bírná. Ezért töltöm be forrón, ráhúzódik a fedő, és nincs miért aggódni. A dzsemeket meg a befőtteket is tartósító nélkül csinálom, és ha jól zár a fedő, nincs romláskár.

marika írta...

Épp ezt kerestem, mert minden évben veszek hullott almát lepénynek. Lereszelve megy a mélyhűtőbe. Azon gondolkodtam, hogyan csinálhatnák almalét is télire. Köszi az ötletet, ez nekem is tetszik.
Marika..

Dulmina írta...

Marika: Így is lehet, vagy banán nélkül, külön csak almából is működik, de akkor természetesen édesíteni kell valahogy. Én is nemrég kaptam nagyobb mennyiségű hullott almát, és mivel nem győzzük mindet megenni, egy részéből ivólé lett. Jó munkát kívánok az alma feldolgozásához, remélem, ízleni fog a végeredmény!

Névtelen írta...

nagyi irta: köszönet a receptért! Kérlek ha tudtok más gyümölcsökből készithető télire ivólevek receptjét kérem tegyétek közzé . Köszike előre is

Szilvia írta...

Tetszik a recept,nemsoká kiprobálom.Köszi

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails