2009. február 7., szombat

Tejszínes-krumplis kenyér

A tejszínes kalács sikerén felbuzdulva nem gondolkodtam sokat, hogy kipróbáljam-e ezt a kenyérreceptet (az eredetije Krumplis kenyér néven olvasható itt).

Meglangyosítottam 2 dl tejszín és 0,5 dl víz keverékét, majd hozzáadtam egy pici mézet, és belemorzsoltam 2 dkg friss élesztőt. Amíg felfutott, átszitáltam 50 dkg teljes kiőrlésű tönkölylisztet, valamint meghámoztam és tökreszelőn lereszeltem 5 szem, némi jóindulattal közepes krumplit (ez külön tetszik benne, hogy nem kell előbb megfőzni; a reszelés meg éles reszelővel és sok-sok röstin edződve nem gond :). Mindezekből aztán 2 teáskanál sóval kiegészítve tésztát gyúrtam. Hozzá kellett még adnom összesen 1 dl vizet, hogy megfelelő állagú legyen. Kívül kicsit meglisztezve hurkát formáztam belőle, majd kiolajozott püspökkenyérformába fektettem, és langyos helyen a duplájára kelesztettem (kb. 1 óra). Sütés előtt éles késsel bevagdaltam a tetejét. Betettem a sütőbe, előmelegítés nélkül, majd 200 fokra kapcsolva 30 percig sütöttem, aztán visszavettem 180 fokra, és még 20 percig, majd az elzárt sütőben hagytam még bő 10 percig.

Gyönyörűen megkelt, sütés közben még ki is emelkedett a formából (pedig ez a hosszabbik forma volt, amiben nyáridőben szoktam sütni a fél kiló lisztből készített dagasztás nélküli kenyeret; az is fel szokott jönni szépen, de messze nem ennyire). Langyosan is szépen szeletelhető, és nekem külön tetszik, hogy a vágásfelületen látszanak az apró krumplidarabkák. Az eltarthatóság tesztelését nehezíti, hogy finom - de azért beszámolok majd, hogy álltában mennyire maradt puha (egy nap elteltével még nagyon kiváló). (Utólagos kiegészítés: Három nap alatt fogyott el, és vászonzsákban tárolva igen jól tartotta magát, a végén sem volt száraz.)

Most élveztem a kézi tésztagyúrást, de amúgy el bírom képzelni ugyanezt kenyérsütő géppel készítve is. Kisebb üsttel rendelkező géphez felezném a mennyiséget. A géppel sütött változat kevésbé bírná a tárolást (ezt korábbi tapasztalataim alapján merem kijelenteni).

Utólagos megjegyzéseim:
Annyira tetszik, hogy a bejegyzés írása óta igen sokszor volt ismétlés ebből a kenyérből. Mivel a tésztát jól ki kell dolgozni, az vált be leginkább, hogy kenyérsütő gépben dagasztom meg, majd a püspökkenyérformába rakott tésztát 50 fokra felmelegített és elzárt sütőben hagyom kelni kb. 1 órát (amíg kicsit kiemelkedik a formából), és utána kapcsolom rá a sütőt a fent leírt hőfokokon és ideig. A gépi dagasztáshoz az élesztő felfuttatása sem szükséges (anélkül is ugyanolyan jó), ráadásul így nyáridőben 1 deka élesztővel működik ugyanígy (2 dekával sokkal hamarabb megkel). Újkrumplival is jó, csak úgy kicsit kevesebb víz kell a megfelelő tésztaállaghoz. Ha a kenyérsütőben lesz megsütve, akkor szintén csökkenteni szükséges a víz mennyiségét, különben "cicafül" fazonú kenyér lesz belőle (szépen megkel, de sütéskor beesik a közepe).

2 megjegyzés:

Hajnal írta...

Nagyon gusztusos,biztos ki fogom próbálni!:)
Gratulálok a blogodhoz,nagyon szeretem olvasni:)
Üdv:Hajni!!

napmátka írta...

Tényleg nagyon csinos a kenyér, s mivel a krumplis ételeknek amúgy sem tudok ellenállni, már mentem is a receptet, köszi.

LinkWithin

Related Posts with Thumbnails